Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Folyamatosan durvul a magyar-ukrán szembenállás, szinte naponta nyílnak az újabb frontvonalak. Ukrajna hazaárulás vádjával indított eljárást a magyar állampolgárságot is megszerző magyarok egy része ellen, miközben már Petro Porosenko is beleállt a párharcba. A HVG diplomáciai forrásból származó értesülései szerint Magyarország semmiképpen sem hajlandó engedni: az USA állítólag egy fehér házi találkozót is ígért Orbán Viktornak, ha a kormány Budapesten hagyja a CEU-t, és nem akadályozza Ukrajna atlanti integrációját, ám a magyar válasz a „nem” volt. Rövidtávon szinte kizárt a vita megoldása.

„Budapestre látogatnak az ukrajnai ötödik hadoszlop képviselői” – adta hírül az Információs Ellenállás" (ISZ) nevű ukrán civilszervezet, amely általában arra összpontosítja figyelmét, miként alakulnak az események az oroszpárti szakadárok által megszállt kelet-ukrajnai területeken. Az ismert ukrajnai elemző, Dmitro Timcsuk nevével fémjelzett szervezet azt állítja, az oroszpárti érdekeket képviselői ukrajnai pártok küldöttei az utóbbi hónapokban rendszeresen megfordulnak Magyarországon, és a magas rangú vezetőkkel, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is találkoztak.

Az ISZ szerint az ukránok azt ígérik, ha győznek a jövő évi választásokon, akkor olyan politikai változtatásokat hajtanak végre az országban – leginkább a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbség érdekében –, amelyek megfelelnek a budapesti érdekeknek. Cserébe – állítja az ISZ – az ellenzék segítséget kér Magyarországtól, hogy ezek az erők jobban szerepelhessenek az elnök- illetve parlamenti választáson. „Megjósolható, ahogy közeledik a választási kampány úgy válnak gyakoribbá az oroszbarát ellenzéki politikusok budapesti  útjai. Már most világos, hogy ukrajnai ötödik hadoszlop Moszkva által sugallt választási programja egybeesik az orosz megszállók magyar szövetségeseinek az érdekeivel: például a magyar autonómia megadásával” – hangsúlyozta az ISZ, amely gyakorlatilag az ukrajnai belpolitikába való beavatkozással vádolja Magyarországot.

Kaufmann Balázs

Az ukrán-magyar vita több mint egy éve tart, a kiinduló pontot azt jelentette, hogy Kijev olyan oktatási törvényt fogadott el, amely hosszabb távon leépítené a kárpátaljai magyar nyelvű középiskolai oktatást: csökkenne a magyar nyelven tanított tantárgyak száma, s nőne az ukrán szerepe. Míg az ukránok azzal érvelnek, hogy a magyar kisebbség tagjai csak akkor tudnak érvényesülni Ukrajnában, ha jól beszélik az államnyelven, a magyar álláspont szerint Kijev már megadott jogokat vesz vissza, s ezzel megsérti a nemzetközi normákat.

Az oktatási törvény miatt Budapest úgy döntött, addig nem járul hozzá az Ukrajna és a NATO közti kapcsolatok fejlesztéséhez, amíg nem születik mindkét fél számára elfogadható kompromisszum. Ám úgy tűnik, egyik fél sem hajlandó engedni, talán azért, mert belpoltikai szempontból mindkét félnek jól jön a keménykedés: Ukrajnában az igencsak népszerűtlen kormánypártok azt bizonyíthatják, hogy védelmezik az ország egységét a "magyar szeparatistáktól", míg Budapesten minden téma jól jön, ami nem arról szól, miképpen építi le a kormány a demokrácia alapintézményeit, és közben hogyan gazdagodnak meg a NER élharcosai.

Reviczky Zsolt

Az ukránok például újra napirendre tűzték a kárpátaljaiaknak adott magyar útlevelek ügyét. Miután közzétettek egy titokban készített felvételt arról, hogy kapják meg a magyar állampolgárságot a konzulátuson, kiutasítással fenyegették meg az egyik magyar vezetőkonzult. A kettős állampolgárság ügyének ukrán kezelése mindig is pontos jelzője volt annak, hogy miként értékelik Kijevben a magyar-ukrán kapcsolatokat:. A hatóságok ugyanis mindig is tudták, és tudják, hogy a helyi magyarok közül sokan kértek magyar útlevelet, ám a téma csak akkor szokott felvetődni, amikor valami más miatt egyébként is megromlott a viszony.  Az is igaz, hogy az ukrán parlamentben több képviselőnek is van másik útlevele, s ebből csak ritkán robban ki botrány.

Közben annak ellenére eljárás indult hazaárulás vádjával több magyar ellen, hogy az ukrán törvények egyrészt nem tiltják egyértelműen a kettős állampolgárságot, másrészt nem szabnak meg konkrét szankciókat arra az esetre, ha valaki felveszi egy másik állam polgárságát is. A nacionalista oldalak pedig megkezdték a „hazaárulók” listázását, névvel, címmel teszik közzé a magyarok névsorát. Amelyre felkerült Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, ellene az a vád, hogy szeparatista mozgalmat szít a magyarok lakta kárpátaljai régióban.

A videóügyben Magyarország is keménykedik, pedig nem szerencsés, hogy a felvételeken a magyar állam hivatalos képviselői elmagyarázzák, miként játsszák ki a magyar útlevelek tulajdonosai az ukrán szabályokat, azaz a határ ukrán oldalán még véletlenül se vegyék elő magyar papírjaikat. Az is figyelemre méltó, hogy a HVG diplomáciai forrásokból származó értesülései szerint az USA, amely attól tart, ha túl sokáig halasztódik a NATO és Ukrajna kapcsolatainak normalizálása, Ukrajna visszaeshet az orosz érdekszférába, állítólag azt ajánlotta, a magyar kormányfőt fogadja Donald Trump amerikai elnök, ha Budapest hajlandó a kompromisszumra a CEU és Ukrajna ügyében. Meg nem erősített források szerint a válasz annak ellenére a „nem” volt, hogy korábban úgy tűnt, Orbán Viktor szívesen venne egy washingtoni meghívást. A lengyel-magyar barátságot sem mélyíti az ügy, Varsóban ugyanúgy tartanak az orosz befolyás növekedésétól, mint Kijevben.

Míg Kijevben és Budapesten megkeményedtek az álláspontok, Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója szerint a kárpátaljai emberek soha nem fognak magyarellenes provokációkat támogatni, s nem értenek egyet azzal a negatív hozzáállással, amit Kijev tanúsít. „Beregszászon nincs semmiféle ukránellenes hangulat, ezért Ukrajnának nem kellene kardcsörtetéssel foglalkoznia az Európai Unió határán” – mondta Moszkal a Szegodnya című ukrán lap portálján megjelent nyilatkozatában.  

Azt is elmondta, hogy Oroszország mindig kihasználta a kárpátaljai nemzetiségi kérdést, de Kárpátalján visszaverték ezeket a próbálkozásokat. Emlékeztetett arra, hogy elfogták a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székháza ellen idén februárban elkövetett két támadás elkövetőit, jelezve, hogy a szálak ott is az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) vezettek. Kitért arra, hogy idén március 15-én a Vereckei-hágón Kárpátaljára tartó 53, késekkel, fémrudakkal és baseball-ütőkkel felszerelt embert tartóztattak fel, akik tömegverekedést akartak provokálni a magyar nemzeti ünnep rendezvényein, és ugyancsak elfogták az akkor Beregszászon magyar rendszámú autókat megrongáló elkövetőket, akik Kijev környékéről érkeztek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!