Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vlagyimir Putyin aláírta azt a négy törvényt, mely jogerőre emeli a négy ukrán megye Oroszországhoz csatolását.
Mint ismert, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye lakosai „népszavazással” döntöttek arról, hogy kiszakadnak Ukrajnából, és csatlakoznak Oroszországhoz. A népszavazást csak az oroszok ismerik el – az ukrajnai lakosokat fegyveres orosz katonák keresték fel otthonukban, hogy voksoljanak, így sok választásuk nem volt, ha nem akartak erőszakkal szembenézni.
Oroszország a négy megyét nem tartja teljes ellenőrzése alatt, az ukrán erők folyamatosan nyomulnak előre északkeleten és délen is.
Az orosz TASZSZ hírügynökség arról ír, hogy az elcsatolt megyéket a hivatalos, helyi választásokig megbízott vezetők igazgatják majd, akiket személyesen Vlagyimir Putyin nevez ki. A kinevezés Donyeck megyében már meg is történt, itt Putyin a szakadár Donyecki Népköztársaság önjelölt vezetőjét, Gyenyisz Pusilint bízta meg.
