A VOSZ Barométer egyes elemei közül szinte mindegyik mutató a vörös, azaz negatív tartományba került 2024 utolsó negyedévében.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából negyedévente készül el a KKV-szektor üzleti hangulatát mérni hivatott felmérés, a VOSZ Barométer. Ennek részleteiről, a vállalkozások előtt álló kihívásokról és lehetőségekről is beszélgettünk Perlusz Lászlóval, a VOSZ főtitkárával.
Elégedetlenséget mért a Medián, és már belülről is kritizálják a kormány gazdaságpolitikáját. Mindezt a GDP jókora zuhanása is alátámasztja. A kormányhoz közel álló milliárdosok méltatlankodása után Orbán egyik bábját is egy kormányhoz közeli milliárdos pöckölte ki.
Reagált a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a kormány ezer eurós minimálbért és 1 millió forintos átlagkeresetet váró tervére.
A VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke szerint hiába gondolja a közvélemény, hogy pénzben úsznak, a tagcégek közül nagyon sokan komoly pénzügyi problémákkal küzdenek.
Milyen a magyar munkaerő minősége, hogyan változtak a munkavállalói preferenciák, és mire panaszkodnak a munkaadók a fiatalabb generációval kapcsolatban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gazsi Attilával, aki az elmúlt időszakban nemcsak vállalkozóként ért el jelentős sikereket, hanem a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) meghatározó alakjává is vált.
A kinti jövedelem nagyjából kétharmadát biztosító hazai pozíció lenne a legfontosabb tényező, amiért a külföldön dolgozó magyarok megfontolnák a hazatérést. A magyar munkaerőpiaci problémák orvoslásának a külföldről hazatérő magyarok jelenthetnék az egyik fontos elemét – hacsak nem akar a kormány kizárólag a vendégmunkásokra építeni.
Csökkenő vásárlóerővel és romló pénzügyi helyzettel igen, beruházásokkal és béremeléssel nem számolnak a vállalkozások a VOSZ és az Egyensúly Intézet negyedik alkalommal elkészített, negyedéves hangulatindexe szerint.
A VOSZ jubileumi rendezvényén szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy energiatámogatást is belengetett a vállalkozók számára, de arról is beszélt, miért jó visszavenni a ferihegyi repteret, és miért kell jóban lenni a kínaiakkal.
Ózdról, Ausztráliából és Olaszországból indultak el egy család tagjai, hogy aztán mind Egerben kössenek ki: a város első teljes egészében magánkézben működő szállodáját építették, bővítették és újítják meg több mint harminc éve folyamatosan. Miért jártak a Hotel Korona csodájára a nyitáskor, hogyan vészelték át a Covidot, hogyan segíti őket a mesterséges intelligencia, és mi vár a család negyedik generációjára? A generációk együttműködését bemutató sorozatunk második részében a Hotel Koronában jártunk.
Fónagy János indítványát ellenszavazat nélkül fogadták el.
A legnagyobb gondnak a megrendelések visszaesését és a veszteséges működését tartják. Nyáron a kkv-k több állami támogatású kölcsönt vettek fel, mint piacit, miközben egyre nő a körbetartozások kialakulásának kockázata. Viszont a bankok által vállalt 12 százalékos kamatplafon fél évvel hozhatja előre a kamatcsökkentést.
Pesszimistábbak lettek a cégvezetők a VOSZ Barométer szerint: az év eleje óta egyre többen félnek attól, hogy a partnereik nem fizetnek nekik időben, megjelennek a körbetartozások, és az EU-pénzek elmaradását is komoly problémának kezdik gondolni.
Az általános gazdasági kilátások a többség szerint pocsékak, a saját jövőjével kapcsolatban ugyanakkor a többség optimista.
Sok a panasz a tavaly, fix áron megkötött energiaszerződésekre: a cégek most eszmélnek, milyen rosszul jártak, amikor túl korán elfogadták a kereskedők ajánlatát, vagy mert nem hagytak más választást számukra a közvetítő cégek. Most rohannak a pénzük után, de rendre lepattannak a kereskedőkről. Ezt már a vállalkozói szövetség, a VOSZ sem nézi tétlenül, ahol bíznak az egyeztetésekben, de ha ezek nem hoznak eredményt, akkor akár a peres utat sem zárják ki a kirívó aránytalanságok megszüntetése érdekében.
Szerintük gyanúsítgatás helyett komoly és felelős párbeszéd kellene.
A megállapodás közelében voltak már a felek, amikor a miniszterelnök bejelentette: nem lesz járulékcsökkentés.
Hétfői közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség írta azt, hogy szerintük egy 26 százalékos minimálbéremeléssel lehetne ellensúlyozni az infláció elszabadulását.
A lengyeleknél jövőre már januártól meghaladhatja a havi bruttó 300 ezer forintot a minimálbér.
A Vállalkozók Országos Szövetsége úgy látja, hogy elsietett a katamódosító törvény.
