Lehetőségek és nehézségek – a magyar munkaerőpiac helyzete vállalkozói szemmel

Hogyan indult el a vállalkozói pályán, mi a cége profilja?

Veszprémben születtem, ide jártam középiskolába és egyetemre is. Vegyészmérnökként végeztem, közben diákmunkásként többféle kékgalléros munkakört kipróbáltam. Dr. Gaál Zoltán és Dr. Kovács Zoltán professzorok mentorálása segített abban, hogy az elméleti vállalatirányításból hasznos gyakorlati menedzsmentmegoldásokat ismerjünk meg, így hamar a diákvállalkozás egyik vezetőjévé választottak. 1998-ban megalapítottuk társaimmal a munkaerő-kölcsönző vállalkozásunkat, mára a HR-szolgáltatások terén komplex megoldásokat kínálunk, és naponta több mint 5000 diák, főállású és nyugdíjas munkavállalót foglalkoztatunk.

Melyek az idei év legnagyobb kihívásai a humánerőforrásban a vállalkozások számára?

A tavaly még rendkívül feszes munkaerőpiac idénre kicsit lazább lett. A munkaadók visszajelzései azt mutatják, hogy egyre több területen újra tudnak találni munkaerőt. Persze árnyalja a képet a szakmunkáshiány és a kékgalléros munkakörökben alkalmazhatók korlátozott száma. Emellett a gazdaság éppen nem a legszebb pillanatait éli: számos különadó sújtja a nagyvállalatokat, melyek egy része eléri a sérülékenyebb KKV-szektort is. A GDP sem növekszik olyan ütemben, mint amilyenre mindenki számított. Ezen problémák jelentős része körülmény, amely a globális és még inkább az európai gazdasági problémákból, a háborús konfliktusokból és a pandémia örökségéből is fakad.

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese

Miben látja a megoldást a magyar munkaerő termelékenységének növelésére?

Számos összefüggő feladatot látok. Leggyorsabban a munkahelyi képzések és továbbképzések rendszerének fejlesztésével lehet eredményeket elérni. Azután a digitalizáció és az innováció előmozdítása kulcsfontosságú. A modern technológiai megoldások bevezetése és hatékony használata lehetővé teszi a munka gyorsabb és pontosabb elvégzését. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása pedig csökkentheti a monoton és időigényes feladatok számát, lehetővé téve a dolgozók számára, hogy magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre koncentráljanak. Végezetül, a gazdaságpolitikai környezet stabilizálása szintén elengedhetetlen. Egy kedvező gazdasági környezetben a vállalkozások könnyebben tudnak beruházni a munkaerő fejlesztésébe és a termelékenység növelésébe.

Az idei évben számos adat látott nyapvilágot a munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatosan. Milyen a magyar munkaerő minősége, képzettsége, rugalmassága, munkaerőpiaci alkalmazhatósága?

A magyar munkaerő minősége jónak mondható, de van még hova fejlődni. Az alapfokú és középfokú képzettség terén erős az alap, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya még növelhető. A munkavállalók rugalmassága és alkalmazkodóképessége javuló tendenciát mutat, de a digitalizáció és az új technológiák bevezetése terén még van lemaradás. Munkaerőpiaci alkalmazhatóságuk szempontjából fontos lenne a folyamatos továbbképzés és a szakmai fejlődés támogatása, hogy lépést tudjanak tartani a változó gazdasági és technológiai környezettel.

Sok cégnek van saját mentorprogramja, hogy már a képzés ideje alatt felkészítse a diákokat. Ez mennyire bevált gyakorlat?

A mentorprogramok a nagyvállalati környezetben általánosak, ebből adódóan nagyon hasznosnak bizonyulnak a cégek, valamint a diákok számára is. A résztvevők valós munkakörnyezetben szereznek tapasztalatot, ami nagyban hozzájárul a szakmai fejlődésükhöz és a munkaerőpiaci versenyképességükhöz, emellett sok diák már a tanulmányai alatt el tud így helyezkedni. Magyarországon ráadásul az iskolaszövetkezeti rendszer is segíti a mentorprogramokban való elhelyezkedést: ettől még hatékonyabb lett a rendsze, illetve a kisebb cégek számára is elérhetővé vált, mivel az iskolaszövetkezek ki tudják szolgálni a kisebb volumenű igényeket, melyre esetleg a képző intézetek kevésbé képesek.

Hogyan változtak a munkavállalói preferenciák az elmúlt években?

Az elmúlt években a különböző trendeknek és sokkoknak köszönhetően – mint amilyen a pandémia vagy a feszes munkaerő piac – a munkavállalói preferenciák jelentősen átalakultak. A legfontosabb változások közé tartozik a rugalmas munkavégzés iránti igény növekedése. A dolgozók egyre inkább keresik a home office vagy hibrid munkarend lehetőségét, amely lehetővé teszi számukra, hogy egyensúlyt teremtsenek a munka és a magánélet között. Persze nem szabad elfelejteni, hogy óriási különbség van a fehér és a kékgalléros munkavállalók preferenciái és lehetőségei között.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkahelyi környezetre és a vállalati kultúrára. Olyan munkahelyeket keresnek, ahol a munkahelyi légkör támogató, az innovációt ösztönzik, és ahol valódi értékként kezelik a dolgozókat. Fontos szemponttá vált a vállalatok fenntartható és etikus működése, az előrelépési lehetőségek és a szakmai fejlődés is.

A fizetés és a juttatások továbbra is lényegesek – leginkább a kékgalléros munkavállalók esetében –, de az emberek egyre inkább komplex módon értékelik ezeket, figyelembe véve a munkakörülményeket és a munkahelyi elégedettséget is.

Több cégtől elhangzott panaszként, akár a kisvállalati szektorban, hogy a fiatalabb generáció nem vállalja a többműszakos munkarendet vagy a hétvégi munkavégzést. Mi lehet ennek az oka?

A fiatalabb generációknak eltérő preferenciái és elvárásai vannak a választott munkahelyükkel kapcsolatban. Már fiatalon is fontosabb számukra a munka-magánélet egyensúlya, több időt töltenek a családjukkal és a hobbijukkal. A digitális technológiák elterjedése és az online munkavégzés lehetőségei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalabb generációk rugalmasabb munkafeltételeket igényelnek. Számukra a helyhez kötött, kötött munkaidővel járó munkarendek kevésbé vonzóak. Ráadásul mindez az elmúlt időszakban jelentkező munkaerőhiánynak is köszönhető: lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy válogassanak a munkalehetőségek között, és azokat a pozíciókat részesítsék előnyben, amelyek jobban illeszkednek az életmódjukhoz és elvárásaikhoz. Sokszor munkáltatóként azt érezzük, hogy elérhetőbb és értékesebb számunka a középkorú, vagy idősebb munkavállaló, pedig ez ténylegesen alkalmazkodási kérdés. Ha szükségünk van a fiatalok eltérő, digitálisan fejlettebb képességeire, akkor alkalmazkodnunk kell ezekhez az új igényekhez.

Saját vállalkozása mellett elvállalta a VOSZ Veszprém vármegyei elnöki, majd országos elnökhelyettesi pozícióját is. Mi motiválta, hogy érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi munkát is végezzen?

Leginkább Demján Sándor munkássága inspirált, aki rendkívül sikeres vállalkozóként is élharcosa volt a vállalkozói felelősségvállalás és példamutatás elterjesztésének. A VOSZ érdekvédelmi tevékenysége a klasszikus jogszabályalkotási folyamaton túlmutat (amely a vállalkozókat érintő jogszabályok kialakításában és módosításában való aktív részvételt jelenti). Be kell mutassa a vállalkozók és munkáltatók értékteremtő tevékenységét és annak hatásait is, hogy a társadalom minél szélesebb köre elismerje és támogassa a vállalkozói közösség törekvéseit és eredményeit.

A VOSZ mint érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet folyamatosan tárgyal a törvényalkotókkal és véleményez szabályozásokat. Melyek az aktuális kérdések, amelyekkel foglalkoznak?

A leginkább közérdeklődésre számot tartó kérdés az aktuális jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum emelésének kérdése. A VOSZ idén a megfontolt, a gazdasági eredményekre épülő, a realitásokat észben tartó, mérsékelt minimálbér emelést tartja elképzelhetőnek. Emellett tárgyalásokat folytatunk az európai minimálbér-irányelv bevezetéséről, mely nem egységes összeg Európában, hanem egy elképzelés, amelynek célja, hogy a legalacsonyabb keresetűek ne legyenek kitéve a szegénység kockázatának.

Több javaslattal éltünk a a munkaerőpiac feszessége kapcsán, melyek a magyar munkaerő aktivizálását érintik, növelnék a rugalmasságát és alkalmazkodóképességét. Ez magában foglalja az atipikus foglalkoztatási formák támogatását és a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzését. Párbeszédet folytatunk a külföldön dolgozó magyar munkaerő hazahívásának lehetőségeire is.

Együttműködünk az NGM-mel az ESG (Environmental, Social, Governance) szabályozás kialakításában. A VOSZ támogatja a fenntartható és környezetbarát vállalati gyakorlatok elterjesztését, valamint az ehhez kapcsolódó szabályozások és támogatási programok kialakítását. Már a végrehajtási rendeletek elfogadásánál tartunk.

VOSZ zászló alatt, aktívan részt veszünk olyan új vállalkozásfejlesztési program kidolgozásában, mely a kezdő vagy kezdeti életpályán lévő vállalkozások megerősítését célozzák, beleértve a digitalizációjuk és az innovációik elősegítését.

Tavaly indították útjára VOSZPort nevű digitális szoftverkikötő programjukat. Miért érdemes a vállalkozásoknak ezt igénybe venni?

A VOSZPort tavalyi bevezetése óta jelentős segítséget nyújt a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az innovatív digitális platform célja, hogy leegyszerűsítse a vállalkozások mindennapi működését, növelje hatékonyságukat és támogassa a digitális átállást.

A VOSZPort nagyon egyszerűen, rövid regisztráció után használható, ingyenes, moduláris felépítésű, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások testreszabottan használják a számukra legfontosabb funkciókat. A platform segítségével egyszerűen kezelhetik a számlázást, banki tranzakciókat, céginformációs lekérdezéseket és ügyfélkapcsolat-kezelést. Ezen túlmenően a VOSZPorton számos szoftver kipróbálható és ingyenesen használható, beleértve az időpontfoglaló-rendszereket, digitális aláírásokat és munkaidő-nyilvántartó programokat.

A VOSZPorttal a VOSZ nem titkolt célja a vállalkozói edukáció is: az irodahálózat szakembereivel karöltve a platform segít a vállalkozásoknak megismerni és alkalmazni az új technológiákat, hogy ezáltal lépést tarthassanak a modern üzleti környezettel.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.