Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A VOSZ Barométer egyes elemei közül szinte mindegyik mutató a vörös, azaz negatív tartományba került 2024 utolsó negyedévében.
A 47 pontos érték 5 ponttal rosszabb a harmadik negyedévesnél. A nyolc negyedév óta készülő mutató soha nem volt még ilyen alacsony szinten, egyúttal 50 pont alá kerülve most először negatív várakozásokat jelez. (A VOSZ Barométer az Egyensúly Intézet szakmai közreműködésével elindított, a vállalkozói szféra viszonyait jól jelző, indikátorjellegű gazdasági mutató.) A 2024-es éves átlagos érték pedig 51 pont lett, a 2023-as 56 pont után.
A 2024-es esztendő kétarcú volt: egyrészt a kiskereskedelem gyengélkedett, és a beruházások drasztikusan visszaestek, másrészt a fogyasztás bővült, a munkaerőpiac viszonylag stabil maradt, az inflációt pedig sikerült kordában tartani
– értékelt Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) társelnöke, az elemzés készítője.
Az infláció mellett a magas adóterhek, a szakképzett munkaerő hiánya, a megrendelések elmaradása és a kiszámíthatatlanság jellemezte a mindennapi üzletmenettel kapcsolatos fő problémákat, emellett megjelentek a napi likviditási problémák is a vállalkozók válaszai alapján.
Az üzleti hangulat 54 pontos mutatója az eddigi legalacsonyabb érték. A cégvezetők 64 százaléka kockázatosnak tartja a következő negyedéves gazdasági helyzetet, csupán 5 százalékuk tartja pozitívnak. A saját vállalkozás kilátásait is hasonlóan kedvezőtlennek tartják.
Egyelőre nincs arról szól, hogy olyan rossz lenne a helyzet, mint a 2009-es válság idején volt, ám oda kell figyelni
– fogalmazott Kozák Ákos.
Immár minden nyolcadik vállalkozás számol elbocsátással a negyedik negyedéves válaszok alapján. A fizetésemelést nem tervező cégek aránya a felmérés kezdete óta nem volt ilyen magas.
Az utolsó negyedéves vállalkozói pesszimizmus annak is köszönhető, hogy a 2023-as recesszió után 2025 elején mindenki optimista volt, ám elmaradt a kilábalás – értékelt Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Havonta mintegy ezer vállalkozás szűnik meg, ez azt jelenti, hogy két év alatt 25 ezer tűnt el. Hosszú az infláció árnyéka, a fejekben még kísért a nagy pénzromlás, azt is nehéz elfogadni, hogy az árak magasan ragadtak.
Elértük a mélypontot, innét már csak felfelé vezethet az út
– véli Perlusz. Véleménye szerint azokra kell koncentrálni, aki eddig túléltek, és hajlandók lépni, ebben pedig érdemben segít a Demján Sándor Program.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.