Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Olyan munkát végeznek, amit a hazaiak már nem akarnak. Ha ellehetetlenítik alkalmazásukat, magyarok munkahelyei is megszűnhetnek. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nélkülözhetetlenek, sorolják, és figyelmeztetnek: mindenki veszít, ha korlátozzák ittlétüket.
A vendégmunkások tényleg elveszik a magyarok munkahelyeit? – kérdezi a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), majd a piaci tapasztalatkora hivatkozva meg is válaszolják,
Éppen ellenkezőleg: a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg, és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára! Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!
A VOSZ nyilvánvalóan azokra a kormányzati intézkedésekre utal, amik miatt eleve nem érezték jól magukat Magyarországon a vendégmunkások, és amiket – gazdaságpolitikai kudarcának beismeréseképp – még szigorított is az Orbán-kormány.
A VOSZ megállapítja, hogy a magyar gazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában szükség van a vendégmunkásokra, sok olyan munkaadóról tudnak ugyanis, akik sem működésükhöz, sem a tevékenységük bővüléséhez nem találnak elegendő munkatársat a magyar munkavállalók között.
Ezek jellemzően a „kékgalléros” munkakörök – vagyis alacsonyabb képzettséget igénylő, betanított fizikai állások –, és ha az érintett vállalkozások, nem jutnak külföldi munkaerőhöz, akkor szűkítik a tevékenységüket, vagy akár át is helyezik olyan országba, ahol könnyebben tudnak ilyeneket alkalmazni. Ebben az esetben elvész a magyarok által elfoglalt munkahelyek egy része is – állapítják meg.
Szerintük az is tévhit, hogy a vendégmunkások alacsony bére szorítja le a magyar béreket, vagy hogy magasabb bérköltséggel itthon is lehetne munkaerőt találni. Szerintük ezekre a helyekre még úgy is vendégmunkásokat vesznek fel, hogy az alkalmazás összes költsége akár 30-50 százalékkal is magasabb, mint hazaiak esetében lenne. A sikeres integráció érdekében ugyanis a cégeknek további költségeket kell vállalniuk, mint a lakhatásra, képzésre, utazásra költött összegek. Ráadásul a munkavégzésre rendelkezésre álló 2-3 év végeztével, és az újak érkezésével ismét felmerülnek ezek a költségek.
Arra is emlékeztetnek, hogy a vendégmunkások bére nem térhet el a magyarokétól, mert ezt megszabja a Munka Törvénykönyve, és még erre rakódnak rá a fenti költségek.
A VOSZ elemzésében kitér a motivációkra is, és megállapítja, hogy
vannak olyan munkakörök, amelyeket 2-3 évig a külföldi munkavállaló – az otthoni boldogulásának megalapozása, otthon maradt szerettei támogatása érdekében – tud és akar is végezni, de a magyar, itt élő honfitársunk nem kész erre, mert szabadidejük értéke lényegesen magasabb, mint az ideiglenesen itt dolgozóké.
Figyelmeztetnek: “ez nem értékítélet, nem jó és rossz munkásról van szó”, csak arról, hogy más az élethelyzet, mások a preferenciák, és magasabb a magyar életszínvonal. “Így szembe kell azzal nézzünk, hogy az elért fejlettségünk szintje már „kitermel” olyan munkaköröket, amelyekre nem érkezik magyar munkaerő-kínálat”. Ezeket kell szerintük átmenetileg külföldi munkaerővel pótolni, mint teszik azt a nyugat-európai országok, vagy akár az USA.
Mindez azonban a gazdasági körülmények változásával, és a technológia fejlődésével visszaszorulhat, hosszabb távon a VOSZ is a vendégmunkások iránti kereslet csökkenésére számít, de figyelmeztetnek:
Addig viszont mindent el kell kövessünk azért, hogy a gazdasági fejlődésbe legalább felesleges adminisztratív korlátokat nem építsünk, mert azzal az egész magyar gazdaság és társadalom veszít!
Árnyalja ugyanakkor a képet a GKI keddi elemzése, amiben pont arra figyelmeztettek hogy az államilag támogatott nagyberuházások helyének meghatározásakor pont azok maradtak ki, ahol még lehetett volna munkaerő-tartalék.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
A gázai humanitárius katasztrófa okozta egyre komolyabb nemzetközi felháborodás engedményekre kényszerítette Izraelt.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.