Az eső mentette meg a magyar gazdaságot attól, hogy 3 százalékkal zuhanjon, de így is csúnya mínuszban zártuk 2023-at. A KSH most közzétett részletes adataiból az is kiderül, hogy az iparunk az év végén esett vissza, és annyira gyenge lett 2023 utolsó pár hónapja is, hogy onnan 2024-et is nehezebb beindítani.
A Louisville-i Egyetem mesterségesintelligencia-szakértője, Roman V. Yampolskiy szerint az eddigi tudományos publikációk nem igazolják azt a feltevést, hogy a mesterséges intelligencia kontrollálható marad.
Alulmúlta a GDP-adat az elemzői véleményeket, nagyon nagy kiugrásokra lenne szükség 2024-ben ahhoz, hogy bejöjjenek a kormány tervei.
0,8 százalékkal volt gyengébb a magyar gazdaság 2023-ban, mint egy évvel korábban – számolt a KSH. Az év utolsó három hónapjában stagnált a teljesítmény.
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak.
Egyre több a felhő a kódolók egén. Amellett, hogy ma már nem biztos, hogy válogathatnak az állások között, a mesterséges intelligencia is megnehezíti az életüket. Kevesebb álláslehetőségre, rosszabb fizetésekre számítanak.
Annyi válsághelyzet van a világon egyszerre, hogy csak kapkodjuk a fejünket – érezhetjük ezt sokan a hírek olvasása, és persze írása közben is. A mostaninál nagyobb krízisek persze már voltak bőven, de az, hogy ennyire sok különböző válság legyen, amelyek egymással mégis összefüggnek, újdonság. Már meg is alkották a szót a helyzetre, amelyben élünk: polikrízis.
Nem semmi év volt 2023, és sok szempontból nagyon jó, hogy vége van. Vagy kár érte, mert 2024 csak zúzósabb lehet? Infláció és válság itt, háború a szomszédban, ígérgetés az EU-pénzekről, vendégmunkások az akkugyárakhoz, lombkoronasétány, meg persze dobozos kávé a jachton. Magunk elé vettük a gazdaság és a vállalkozás rovat cikkeinek olvasottsági listáját, hogy megmutassuk, mi érdekelte önöket a legjobban ebből az évből.
A VOSZ jubileumi rendezvényén szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy energiatámogatást is belengetett a vállalkozók számára, de arról is beszélt, miért jó visszavenni a ferihegyi repteret, és miért kell jóban lenni a kínaiakkal.
Továbbra is kisebb a magyar GDP, mint egy évvel ezelőtt volt. Az előző negyedévhez képest végre javulást mért a KSH – ilyen már egy éve nem történt –, vagyis a technikai recessziónak vége, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy éves átlagban nem fogunk a nulla fölé kerülni 2023-ban.
Látványos, hogy a kormány kiszámoltatná, mekkora fejadagra lenne szükség kenyérből vagy gyertyából szükséghelyzetben, de a tervezet izgalmas pontja az lehet, hogy felmérnék, kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet. Azt is meghatároznák, hogy a cégek kiválasztásakor a nagyobb magyar hozzáadott értékkel bírókat kell előtérbe helyezni. Az pedig csak érdekes mellékszál, hogy a fejadagok tervezésekor sem mindig a valós fogyasztási számokból indultak ki.
Elismerték a Közgazdász vándorgyűlésen beszélő miniszterek, hogy nem tudtunk a kanyarban előzni; elkészült az EU megreformálásáról szóló javaslat; folytatódott az egyeztetés, mi legyen a napelemekkel. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
2025-re már nem sokat kell költenie az államnak a rezsivédelemre, az viszont a kormányt is meglepte, hogy az emberek mennyire visszafogták a vásárlásaikat az infláció miatt - mondta Nagy Márton a Közgazdász vándorgyűlésen. A benzinárat figyeli a kormány, hogy be kell-e újra avatkozni, az inflációért viszont szerinte nem felelős senki. A miniszter gyakorlatilag hadat üzent a jegybanknak, amikor azt mondta, az MNB veszélyezteti a fogyasztás visszapattanását, nagy kérdés lesz, ki az erősebb.
Elkezdődött az új tanév, miközben a tanárok egyre nehezebb helyzetben vannak; elküldte a kormány Brüsszelbe az energiatervét; kiderült, hogy a gazdaságunk 4 százalékkal zuhant volna, ha nem jó az idő az agráriumnak tavasszal. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Részletesen is közzétette a KSH, hogyan jött ki a borzasztóan rossz második negyedéves GDP-adat. Az iparunk a földbe állt, a szolgáltató szektort csak a magán-egészségügy húzza fel, csak azért nem még sokkal szörnyűbb a szám, mert a mezőgazdaság sokkal jobban teljesített, mint tavaly.
Nehéz úgy tenni, mintha a gazdaság visszaesésében bármi jó is lenne, de ahogy szinte mindennek, még ennek is vannak pozitív oldalai. De minimum olyanok, amiből még jól is ki lehet jönni némi odafigyeléssel és szerencsével.
Borzasztó állapotban van a magyar gazdaság, és minden politikusnak kész válasza van arra, hogy ki a felelős ezért. De mi van akkor, ha egymondatosnál összetettebb magyarázatot szeretnénk? Elemeire bontottuk a krízis okait, hogy megnézzük, mi okozza a bajokat.
A Közel-Keleten újból kiéleződnek a soha nem szűnő háborús aggodalmak, amelyek az egyik kis ország, Libanon esetében már szinte meg se ütik az ingerküszöböt. Az ország évek óta tartó katasztrofális helyzetét látszólag napról-napra tetézi egy újabb sorscsapás, ami milliókat hoz kilátástalan helyzetbe, a válságot előidéző politikai elit magával van elfoglalva, nemzetközi segítségre pedig kár számítani.
Kína korábban csodaszámnak tartott ingatlanfejlesztő óriása csődöt jelentett, az ázsiai óriásgazdaság negyedét adó ingatlanszektor így ismét egy öles lépéssel közelebb került a bedőléshez, és vele tarthat a szintén akut fájdalmakkal küszködő pénzügyi rendszer. Az évek óta húzódó válsághelyzetből a kiutat jelentheti egy nagy menekítési akció, vagy akár egy újabb Lehman Brothers is. Kívülről abban lehet némi örömet lelni, hogy olcsóbbak lehetnek a telefonok.
Túl mély a gödör ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle – vélik a szakértők a friss GDP-adat megjelenése után.
