Jelentősebb állami segítség nélkül vágnak neki a cégek az új évnek. Tömeges csődhullám nem várható a szakértők optimistább forgatókönyvei szerint, de a gyengébb vállalkozások elhullhatnak.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egy százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál 2023-ra, az első negyedév pedig szerinte sorsdöntő lehet a kis és közepes vállalkozásoknak.
Jámbor András ellenzéki képviselő kérdésre válaszolt érdekeset Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára. A tárca szerint egy hajléktalanellátó intézményben öt szakember helyett elég lesz csak egy is éjszakára.
Nehéz idők jönnek a hazai lakáspiacon, a hitelezés leáll a magas kamatok miatt, a háztartások jövedelmét elviszi a száguldó infláció, az állami támogatások év végén kifutnak. Az ingatlanállomány jelentős része energetikailag pazarló, de a felújítások költségesek.
A tanárokéhoz hasonló egységes tiltakozástól más szakmák esetében egyelőre nem kell tartania a kormánynak, a felhalmozódott feszültségek azonban a közszféra számos területén gyúanyagot szolgáltatnak az elégedetlenség kifejezéséhez.
A ruha- és a vegyiparnak is hatalmas pofont jelentenek a megugró energia- és nyersanyagárak, a munkaerőhiány miatt pedig béremelésekre lenne szükség. Miközben a nem létfontosságú termékek iránti kereslet egyre szűkül.
A kormányfő Berlinben van, ott elemzi a gazdasági helyzetet. „Aki velünk együttműködik, az jól jár” – mondta.
Jelentősebb állami segítség híján az idén érvényesülhet a válságokkal együtt járó természetes szelekció a vállalkozói szektorban. Túlélésre annak a cégnek van esélye, amelyik piaci áron is hitelképes, vagy az olcsó pénzbőség idején kellő tartalékot halmozott fel.
A megkérdezett cégvezetők közel tizede nagyon valószínűnek tartja a vállalata teljes leállását az energiaárak miatt, azt pedig kétszer ennyien mondták, hogy kapacitáscsökkentés lesz a következő hónapokban. Az alapanyagok beszerzési nehézsége is komoly bajokhoz vezethet szerintük – állapította meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete.
A társaság külső pénzügyi segítségre számít.
A lakosság 60 százaléka amúgy sem jár már étterembe.
Gyakran nem az a fontos, hogy mi történik valójában, hanem az, hogy mit gondolunk, mi fog történni. Az önbeteljesítő, vagy épp néha öncáfoló jóslat ezért válhatott a közgazdászok egyik kedvenc témájává.
Akár még jó hatással is lehet az egészségre a mostanság mindenkit fenyegető recesszió, legalábbis a gazdagabb országok lakóinál – szűrhető le a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem közegészségügyi professzorának összefoglalójából. A szakember érdekes összefüggéseket vázolt fel a gazdasági visszaesés és az egészségi állapot között, az egészséges recessziós paradoxont.
Pintér Sándor és Semjén Zsolt törvényjavaslata szerint az állam csak a legvégső esetben tartozik segítséget nyújtani a rászorulóknak.
A közgazdász szerint a kormány a bankszektor megsarcolásával a saját hibáit fizetteti meg.
Zuhan a GKI konjunktúraindexe, már nem is a munkaerőhiány a legnagyobb gond a gazdaságban
Ady Endrét és Mike Tysont is idézve új, kétpólusú világrendet vázolt fel a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon a Mol elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt szerint a Mol a kormányzati intézkedésekből származó bevétel felét adja a különadó és az üzemanyag-ársapka miatt.
Továbbra is a kisautók, azon belül is az Opel Astra és a Suzuki Swift a legnépszerűbbek.
A szupergazdagok számára nincs válság: a luxusáruk továbbra is szépen fogynak. A magas árak nemigen okoznak gondot a vásárlóknak. Egyelőre.
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerint nem biztos, hogy minden településen kulturális intézményhálózatot kell fenntartani.
