Összesen 15 európai ország (köztük hazánk) és az Egyesült Államok lakosságának utazási szokását vizsgáló - több mint 16 ezer érintett bevonásával végzett - kutatás eredményeit publikálták a napokban, az eredmény pedig azt mutatja: az utazási kedvet tekintve még nincs vége a válságnak.
Egyelőre keveset tudunk arról, hogy milyen konkrét intézkedésekkel kívánja a kormányzat segíteni a munkahelyteremtést, és hiányoznak az információk arról is, milyen módon és ütemezésben lehet megvalósítani a kettős célt: tartani a deficit-előirányzatot és lökést adni a gazdasági növekedésnek - többek között erről beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban Chikán Attila, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora, a korábbi Orbán-kormány gazdasági minisztere.
Egy a napokban publikált felmérés eredményei alapján a vállalkozások nagy része aggódik vevői nemfizetése miatt. Az eredmény nem meglepő, hiszen a vevői kapcsolatok, és ezen belül a vevői fizetések teljesítése a hazai kkv-k gazdasági helyzetének legfontosabb meghatározója.
Nagyon sebezhetőek a magyar vállalatok, egy következő finanszírozási válságot közülük csak kevesen élnének túl. – derül ki az idei Navigator kutatásból. Piacaik összeomlását még a nagyok is csak nehezen tudták átvészelni, a banki finanszírozás szűkülése és az üzleti kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen bizalmi tőke elvesztése viszont a kis- és középvállalkozásokat érintette súlyosabban.
A gyorsuló életmód miatt amúgy is változó étkezési szokásokat a gazdasági válság tovább torzíthatja.
Az első száz napi kormányzás csalódásai ellenére Orbán nyilvánvalóan megnyeri az önkormányzati választásokat. De minél nagyobb területet foglal el, annál több embert kell „élelmeznie”. Alkata és a politikai hatalom vezérelvű intézményesülése a jelenlegi politika folytatását ígéri: két lépés előre, egy hátra. Reálpolitikai énje és a nagy támogató csoportok vészjelzései talán mégis a megállapodás és a dialógus irányába fordítják.
A nagy válságokról szóló összeállításunk második részében az 1929-33-as nagy gazdasági világválság idejét és a jelenlegi krízis kezdeteit idézzük fel.
Az elmúlt százötven évben az első globális tőzsdekrachra 1857-ben került sor. Ezzel és két másik válsággal együtt a jelenlegi krízis tapasztalatait is elemzi a Die Zeit német lap. A hvg.hu számos ponton kiegészítette a Németországra koncentráló elemzést, elsősorban magyar gazdasági és világpolitikai vonatkozású részletekkel.
A magyarországi cégek – köztük a top 50-be tartozó legnagyobbak – számára borzalmas tavalyi év után az idén megkezdődött az érzékelhető, de egyelőre lassú kilábalás.
A gyenge forint rövid távon elsősorban a charterutakat szervező cégeknek okozhat nehézségeket, de ha a forint hosszú távon is gyenge marad, az utazási piac többi szereplője is bajba kerülhet.
Kósa Lajos múlt heti, az államcsőddel kapcsolatos kijelentésével nem akart kárt okozni senkinek. A Fidesz ügyvezető alelnöke újságíróknak nyilatkozva az Országgyűlésben azt mondta: reméli, hogy csak átmeneti nehézséget okozott bárkinek, a kormány azon dolgozik, hogy a piacok számára is megnyugtató intézkedéseket hozzon.
Kósa Lajost és a Varga Mihályt nem érdekli, hogy Magyarországról milyen kép él a világban - írja Oszkó Péter a blogján.
Az IMF vezetője szerint mindaddig nem lesz vége a globális gazdasági válságnak, amíg nem következik be jelentősebb csökkenés a munkanélküliség területén.
"Altatóként" működött a válság előtti pénzbőség idején az euró, az olcsó hitelek révén "a virágzás illúziójába" ringatva az európai kormányokat - mondta a londoni The Timesnak adott, csütörtökön megjelent nyilatkozatában az EU-bizottság elnöke, aki ugyanakkor sikeresnek és a "változások motorjának" minősítette a közös valutát.
A legtöbb német high-tech cég vezetője szerint a válságnak vége, a megkérdezett CIO-k 71 százaléka már bevételnövekedésre számít. A Gartner ugyanakkor arra figyelmezet, hogy a recesszió visszatérhet. A piackutató szerint fel kell készülni erre, méghozzá most - áll a silicon.de cikkében.
Még mindig kevés a saját adatait hatékonyan védeni képes vállalat Magyarországon – sok vezető nem tudja, milyen intézkedésekre célszerű költenie, és bizonytalan abban, hogy a végül megrendelt szolgáltatás valójában mennyit ér.
A válság óta megnőtt a félelem a munkanélküliségtől: míg a kilencvenes években csak tízből két-három foglalkoztatott félt állása elvesztésétől, az elmúlt években tízből legalább négyen tartanak ettől, bár tavaly óta kis csökkenés figyelhető meg a Tárki áprilisi kutatásának adatai alapján.
Májusban 556 200 álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon, számuk a válság kitörése óta először csökkent éves összehasonlításban, 2009 májusához képest 1,4 százalékkal - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján közölt legfrissebb munkaerőpiaci statisztikából.
A magyar vezetők a tűzzel játszanak című írásban kommentálta hétfőn a Les Échos a magyar gazdasági helyzetről elhangzott legutóbbi nyilatkozatokat, amelyek nyugtalanságot váltottak ki a piacokon.
Nem hasonlítható össze Görögország és Magyarország pénzügyi helyzete – hangsúlyozta hétfőn Luxembourgban az Európai Bizottság pénzügyi felelőse, Olli Rehn.
