Bár a szerb tiltakozók elvitték az útakadályokat a szerb–koszovói határról, miután a pristinai kormány elhalasztotta az új határátlépési rend bevezetéséről szóló rendelet életbe léptetését, a koszovói válság megoldása semmivel sem került közelebb.
Tűz pusztított Bejrút kikötőjében, ahol két éve egy hatalmas robbanás 6500 embert megsebesített és kétszázat megölt. Két gabonatároló összeomlott, és továbbiak is veszélyben vannak. Libanon súlyos gabonahiányát azonban nem ez okozza.
Az már a választások eredményéből jól látszott, hogy az embereknek fontosabb a biztonság és a stabilitás, mint a jogállam elvont kérdései vagy a szabadságjogok. Az Orbán-rezsim fennmaradása is erre a „hatalmat a stabilitásért” elvre épül, ennyiben mindenképpen a Kádár-rezsim hagyományait követi. Csakhogy most az alku több eleme veszélybe került. Egy ilyen helyzetben hitet és ideológiát lehet csak kínálni, nemhiába erre a kettőre erősített rá a miniszterelnök.
Mi kárpótolná az embereket az inflációs- és az energiaválság idején, ha nem az, hogy 12 éve minden rosszabb volt?
Mario Draghi lemondását Mattarella csütörtökön elfogadta, a miniszterelnök egyelőre ügyvezető kormányfőként folytatja munkáját.
El kell döntenie a kormánynak, tovább hajszolja-e a növekedést, vagy nekiáll stabilizálni a gazdaságot. A kérdés az, hogy Orbán Viktor vállalja-e a rövid távú érdekei feladását – ezt elemzik szakértők az e heti HVG-ben.
Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök – éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején. Hiába tehát a szorult helyzet: cselekvőképes választók, alternatívát jelentő ellenzék és tökösebb EU nélkül Orbán megerősödött, mintsem bukott politikusként állhat a válság végén.
A járvány, a rossz időjárás, az ukrán háború, végül pedig az indonéz exporttilalom rendkívüli drágulást hozott a globális étolajpiacon, melynek jelentős részét a pálmaolaj adja.
Pénzt nyomtatnak Srí Lankán, és megpróbálják eladni a nemzeti légitársaságot, hogy az alapvető importcikkeket ki tudják fizetni és fizetést adjanak az állami dolgozóknak, de azonnal szükség van valutára, a benzinből pedig mindjárt kifogy az ország – közölte az új miniszterelnök.
Az EU sikeresen leválasztotta a magyar ügyet a lengyelről, így a két kormány már képtelen egymást megvédeni – mondja Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés alapítója. Szerinte Orbán a háborús politikájával a barátait is elidegenítette.
Kicsit több mint száz év alatt harmadjára vetül rá az államcsőd fenyegető árnyéka Oroszországra, kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlati élet szempontjából, egyáltalán hogy néz ki egy államcsőd és meddig tart, ha bekövetkezik?
A háború elől menekülőket önzetlen civilek ezrei karolták fel, érkeznek az adományok. A menekültügyi szakemberek viszont attól tartanak, hogy a befogadó hozzáállás megváltozhat, mert a hasonló sorsú embereket nemrég még megbélyegezte, az őket segítő civil szervezetek nagy részét pedig máig ellenségként kezeli a kormány.
Kemal Kilicdaroglu a növekedő infláció okán bevezetett áremelések ellen tiltakozik így.
A kormányfő szerint Brüsszelből aggasztó hírek jönnek. Kedden szavazták az uniós tagállamok az uniós gázspórolási tervet, amelyre Magyarország azonban nemet mondott.
Sok politikus ígérte már, hogy megújítja a gazdaságpolitikát, eltérő módszereket használtak, mégis, elég hasonlóan omlott össze a rendszerük. Miért? És mi az oka, hogy a jól hangzó, kezdeti sikereket hozó politikák is gyakran olyan káoszhoz vezettek, mintha a politikusok és a szavazóik semmit sem tanultak volna a korábbi hibákból?
Egyre gyorsabban sodródunk egy súlyos világméretű viszály felé – sötét jövőképet fest a világ legnagyobb kockázati alapkezelőjének alapítója.
Sokkal többről szólt az elmúlt 12 év, mint gyűlöletkeltésről: az extraprofitadó története például világosan szemlélteti, hogy a kormány harcait sokszor az motiválja, hogy folyamatosan magyaráznia kell a bizonyítványát. A kommunikációs kampányok ugyanis legtöbbször azokat a válságot fedik el, amelyeket a Fidesz ránt magára.
Újabb nagy válsághoz közelít a világ, és ezt nemhogy nem ússza meg Magyarország sem, a leginkább sérülékeny államok közé tartozunk – hallhatjuk egyre többször. Megnéztük, mi történt 14 évvel ezelőtt, és mi zajlik most, milyen párhuzamosságokat, illetve különbségeket lehet látni.
Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar–orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást. A kormány elmúlt években propagált keleti nyitása vonzóvá tehette az orosz piacot a magyar cégek számára, csakhogy a háború hatásai akár végzetesek is lehetnek azoknak, akik az exportjuk jelentős részét az orosz piacra építették. Már most súlyos logisztikai gondokkal, kétszeresére nőtt szállítási díjakkal, korlátozottan fizetőképes partnerekkel és leértékelt rubellel szembesülnek.
A pénzügyi válságot jogi káosz tetézi az országban, amely valaha a Közel-Kelet bankárának számított.
