Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Lázasan készülődtek az orosz piac felé nyitott magyar építési vállalkozók arra a február 24-én kezdődő kétnapos találkozóra, amit a Magyar–Orosz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság Építőipari Munkacsoportja szervezett Budapesten. Az orosz fél azonban pár nappal az esemény előtt lemondta az utat – február 24-én pedig kitört a háború. Azóta az oroszok nem jelentkeztek – tudtuk meg Koji Lászlótól, a munkacsoport elnökétől, aki nem mellesleges az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének az elnöke is.
Koji László a hvg360-nak elmondta: a februári, soros munkacsoporti találkozón egyebek mellett innovatív magyar építési termékeket mutattak volna be keleti partnereknek és előkészítették volna a Construma építőipari kiállításon való orosz részvételt. Maga a munkacsoport 2019 tavaszán alakult – éppen a Construma kiállításon tartotta első alakuló ülését –, Kojit pedig Szijjártó Péter külügyminiszter kérte fel a csoport vezetésére, amelynek az orosz társelnöke az Orosz Építésügyi és Lakásépítési Minisztérium miniszter-helyettese.
Az építési csak az egyik munkacsoport ebben a kormányközi bizottságban. Van például egy haditechnikai munkacsoport is. Azt nem tudni, hogy utóbbit mennyiben befolyásolja a háború, merthogy megkeresésünkre a külügyi tárca sajátosan kitérő választ adott. „A háború hatásainak felmérése folyamatos” – írták.
A látszat ellenére a magyar–orosz kormányközi bizottság nem az Orbán-kormány által korábban meghirdetett keleti nyitás szülötte. A testület még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején alakult, de csak 2010 őszén kapott jelentősebb szerepet, nem sokkal Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter moszkvai látogatása után. Az Orbán-kormány ekkor új alapokra akarta helyezni a magyar–orosz kapcsolatokat, ami az előzmények ismeretében nem tűnt egyszerűnek. Orbán Viktor ugyanis ellenzékben még egy cseppet sem oroszbarát politikát folytatott, ám 2009-ben a Fidesz első emberét mintha kicserélték volna.
