Hiába a kánikula, úgy néz ki, a Balatont egyelőre elkerüli az egyik legrosszabb mellékhatás 

Nem lesz több alga, nem lesz algavirágzás a Balatonban a kánikula miatt – nyugtatnak meg mindenkit a Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói. A kutatók, Somogyi Boglárka és Vörös Lajos szerint még ha hetekig változatlan az időjárás, akkor sem kell tartani komolyabb algavirágzástól a gyakran 30 fokra is felmelegedő Balatonban.

Ennek oka, hogy mostanában a Balaton egész víztömege egységesen 28-30 Celsius fok körüli, és nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, vagyis egy-két héten belül algavirágzásra sem – hogy utána mi lesz, arra nem tudtak előrejelzést adni a kutatók. Mindenesetre a szombatra tervezett Balaton-átúszást nem az algák miatt halasztották el:

Az időjárás miatt elhalasztották a Balaton-átúszást

De a pótnap is változhat még, hivatalos döntést péntek délben hoznak a szervezők.

Az algavirágzást jellemzően a cianobaktériumok (kékalgák) felszaporodása okozza, és bár jelenleg is jelen vannak a tó vizében, de messze a fürdésre alkalmas határérték alatt: az  Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 mikrogramm/liter a-klorofillban határozza meg kékalga-dominancia esetén a határértéket, de a tó leginkább kékalgás részén is csak 20 mikrogramm/liter ez az érték most, és

szerencsére most a tó nyugati területén is az ártalmatlan fecskemoszatok az uralkodó szervezetek”

– idézték Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat honlapján Somogyi Boglárkát.

Az anyagban kitérnek az algák ökológiai fontosságára – már ha az esetleges túlzott foszforterhelés miatt nem szaporodnak túl –, és arra, hogy 

mitől látjuk a Balatont gyönyörű türkiz színűnek: a vízben lebegő mikroszkopikus méretű mészkristályok fényszórása miatt.

Azért algák ide, algák oda, nincs minden rendben a tóval és környékével, amely egyrészt demográfiai katasztrófa felé robog:

Balaton a felszín mögött: miközben nyaranta szétbulizzuk a partot, a hátország összeroppan

Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?

Másrészt pedig a nagyszabású ingatlanfejlesztések miatt Balaton-szerte pusztul a nádas, tűnnek el a természetes partok, amivel közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát.

Kicsiben mutatja Örvényes példája, hogyan csinálunk betonteknőt a Balatonból

Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát.