Trágyaléhez hasonlóvá vált az abonyi Mikes-tó színe
Kevés a tóban a víz, sok az elpusztult alga, emiatt lett sárgásbarna. Amúgy rendben van.
#zhvg
zCast: Elsikkadhat a klímaváltozás ügye, ha nem tesszük központi témává
Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.
Kikísértük az országból az aszály után érkezett sok vizet a Dunán, de miért tarthattunk vissza belőle csak keveset?
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
Megelégelte a klímatotojázást a hazai tudományos élet krémje, 10 pontban rögzítették, mi lenne az alap
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Leveszi a kezét az EU a farkasokról: egy lépéssel közelebb a vadászatuk engedélyezése
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
„Az ország legfontosabb döntéshozója bemutatta, hogy gyakorlatilag a legalapvetőbb szakmai tudás, szakpolitikai felkészültség sincs a kormányzati döntéshozatal mögött”
Aszályügyben szerveztek bizottsági ülést a leapadt Tisza medrében Nagykörűnél szerdára. Sem a meghívott miniszterek, sem a kormánypárti tagok nem mentek el, pedig a szervezők olcsó és fenntartható megoldásokat mutattak volna nekik a lassan elsivatagosodó Alföld megmentésére, az aszálykárok enyhítésére, megelőzésére.
zCast: Az erdő ehető, de hogyan legeljük okosan gyümölcseit?
Milyen ehető növényeket találhatunk szűkebb környezetünk erdeiben? Hogyan kezdhetünk neki a gyűjtögetésnek? Egyáltalán, biztonságosan fogyaszthatók az erdei-mezei növények? És hogy jön ez a fenntarthatósághoz? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a zCast ötödik évadjának nyitóadásában.
Fényesre állított kijelző, vonalkód-felismerő, ecetsav, szódabikarbóna és türelem – tuti tippek a sikeres palackvisszaváltáshoz
Sok gyerekbetegséggel – rossz automaták, félreutalt pénzek, hosszú sorok, köhögő applikáció – küzd még a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó kötelező visszaváltási rendszer. Naponta palackok millióit akarják lenyomni az automaták torkán a magyarok, de sokaknak a visszajáró 50 forintok helyett csak bosszúság jut. Csokorba szedtük a tippeket: így lehet pró palackvisszaváltó!
Hiába a kánikula, úgy néz ki, a Balatont egyelőre elkerüli az egyik legrosszabb mellékhatás
Nincs hőmérsékleti rétegződés a tóban, így egyelőre algavirágzás sem, hiába vált langymeleggé a vize a hőhullámban. De azt tudja, mitől látjuk türkiznek a Balatont?
2040-es klímacél: Ej, ráérünk arra még? - A Green Policy Center elemzése
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Tirolban rendszeresen engedik, hogy farkasokat lőjenek ki, de ez jogtalan az Európai Bíróság szerint
Míg nálunk országos felháborodás kíséri egy-egy fokozottan védett farkas megölését, a szomszédos Ausztria Tirol tartományának kormányzata rendszeresen engedélyezi a farkasok kilövését, mivel a juhok megölését nekik tulajdonítják. Mostanra azonban már az Európai Bíróság is kimondja: ezt nem tehetik meg, a védettség alól nincs kivétel. A döntés minden tagállamra érvényes.
Lejár a gyártók türelmi ideje az 50 forintos palackokra, most már jól nézze meg a címkét, mielőtt a szemétbe dobná
Napokon belül lejár az 50 forintos italos palackokra és fémdobozok bevezetésére a gyártóknak és forgalmazóknak adott türelmi idő, tehát érdemes odafigyelni, nehogy megszokásból a (szelektív) hulladék közé dobjuk ezeket, különben keresztet vethetünk a darabonkénti 50 forintos visszaváltási díjra.
Büdös lett a fejlesztőnek a luxusberuházás helyszínéül kinézett festői pilisi tó
Levélben kérte a fejlesztő a csobánkai önkormányzatot, hogy bontsák fel a Határréti-tározó partjára tervezett jakuzzis luxusszálláshelyekre vonatkozó előszerződésüket. Az indoklásban megalapozatlan kritikákra és vádakra, valamint a szomszédos Pilisszántó felől terjengő szennyvízszagra is hivatkozik a Treehouses Kft.
Hamarabb rajzik a tiszavirág Szegednél is a melegebb időben
A szokásosnál 1-2 héttel korábban kezdtek rajzani a kérészek Szeged alatt a Tiszán.
Kiderült, hogyan mentenék meg az utolsó pesti mocsarat
Rehabilitálják a két éve kiszáradt Merzse-mocsarat. Ehhez árkokat fognak – legalábbis részben – betemetni: sekélyebbre és szélesebbre szabják őket, hogy hatékonyabban vezessék ide a csapadékvizet, és több maradjon helyben. Így ismét otthonra lelhet a barna réti héja, a mocsári teknős és a pöttyös gőte is Ferihegy tőszomszédságában.
Olyan meleg a tavasz, hogy már most nyüzsögnek a tiszavirágok a Körösön – látványos videón a rajzás
A szokásosnál hetekkel korábban rajzanak a kérészek a Sebes-Körösön.
Hallott már a betegház-szindrómáról? Na, az itt nincs
Nagy ígéret az ipari kender, erős rostját és belső fás részét felhasználva könnyen készülhetnek karbonnegatív, egészséges, fenntartható épületek. A fenntartható jó gyakorlatokat támogató, a holland nagykövetség által alapított Tulipán-díj különdíjasa is egy kenderépítéssel foglalkozó hazai vállalkozás lett. Interjú Horesnyi Bélával, a Café Plusz Kft. ügyvezetőjével.
Már nemcsak az ágvégeken állnak lesben a kullancsok, szaladnak is utánunk a behurcolt új fajok
Bár nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt enyhébb telek után több lesz a kullancs, nem ez a fő probléma. Sokkal inkább az, hogy egyre szélesebb időintervallumban találkozhatunk a betegségeket terjesztő vérszívó parazitákkal, ráadásul újabb, további veszélyes kórokozókat is terjeszteni képes fajok jelennek meg.
A Rám-szakadék sem menekül a klímaváltozás hatásai elől
Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Vadvirágos programok, zöld folyosók, méh-étkezdék – méhlegelők a hazai városokban
Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.