Brutális emelés: milliárdos mértékig nőnek a szemetelők és szennyezők bírságai
Akár 2 milliárdos bírságot is kaphatnak a szabálysértő nagyvállalatok.
#zhvg
Száj- és körömfájás: újabb kitörés nincs, de szigorítások még jönnek, elhalasztják a nagy Gerecse-túrát is
Újabb szigorításokról számolt be Nagy István agrárminiszter a ragadós száj- és körömfájás-kitörésekkel kapcsolatban kedden: elhalasztanak egy túrát, az állattelepeknek pedig melegen ajánlják a járványügyi terv elkészítését. Újabb esetek nincsenek, de zajlik a nyomozás, hogyan kerülhetett Magyarországra 50 év után ismét a veszélyes vírus. A miniszter belengette az állami sertésfelvásárlást is.
Kivágták Zugló „legnagyobb fáját”, az önkormányzatot meg sem kérdezték róla
MÁV-területen történt a favágás a zuglói körvasút mentén. A sok évtizedes fekete nyárt a napokban vágták ki tövestül, a helyieket megdöbbentette a fejlemény. Frissítés: megkeresésünkre a MÁV jelezte, próbálták, de nem lehetett megmenteni a fát.
zCast: Zöldre mosás az ebédlőasztalon – hogyan ismerjük fel, ha szó szerint meg akarnak etetni a fenntarthatósággal?
A greenwashingról biztos, hogy hallott, de belegondolt abba, hol találkozhat vele a leggyakrabban? A sarki kisboltok vagy szupermarketek polcain. Hogyan ismerhetjük fel, mit tehetünk fogyasztóként, és mit kellene tenniük a cégeknek, hogy hitelesen állíthassák, valóban a lehető leginkább fenntartható forrásból és módon kerül asztalunkra a mindennapi betevő? A zCast idei ötödik adásában rendet vágunk a zöld logók, plecsnik és a tojásdobozok boldog tyúkocskái között.
Egyre világosabbá teszik éjszakáinkat az akkugyárak, mégsem akarja senki letekerni a fényüket
Jelentős mértékben nőtt az éjszakai égbolt felé sugárzott fény minden hazai akkugyárnál, ami az emberek és az élővilág számára sem kedvező. A fényszennyezés ellen azonban vonatkozó törvény híján nehéz fellépni, bár a hazai hatóságok sem arról híresek épp, hogy az akkugyárak körmére néznének.
Könnyítésről döntött Brüsszel, magyar cégek is örülhetnek
Csak meghatározott éves küszöbérték felett kell majd karbonvámot fizetniük az EU-ba importáló cégeknek. Az EU-szerte érintett vállalkozások 90 százaléka annyira kevés kibocsátásért felel, hogy nem éri meg őket is terhelni a karbonszivárgás megakadályozását célzó tarifával. A karbonvám megfizetésére továbbra is kötelezett nagyobbak is kapnak könnyítést.
Itt vannak az adatok: a 20. század eleje óta a legmelegebb év volt 2024 Magyarországon
Minden korábbinál hosszabb, izzasztó hőhullámok és trópusi éjszakák, aszály és szokatlan őszi árvíz – sokan emlékezhetünk a tavalyi rendkívüli időjárási eseményekre. A HungaroMET kutatóinak beszámolóiból részletesebben is láthatjuk, milyen volt 2024 időjárása, ami jól mutatja, mihez kell hozzászoknunk, ha nem tudjuk fékezni a felmelegedést.
zCast: Rezsicsökkentés alulról – Hogyan lehetek áramtermelő úgy, hogy én is és a szomszédom is jól járjon, és a nemzetgazdaság is megköszöni?
Helyben termelt áram helyben fogyasztva akár töredékáron. Ezt és ennél többet is ígérnek az energiaközösségek, amik már itthon is zöld utat kaptak, bár még kissé döcögőset. Pedig hatásuk kimondottan jó lehet, nézzünk akár környezeti, társadalmi, gazdasági és emberi jóléti szempontokat. Két avatott szakértővel jártuk körbe a témát az ecuadori indiánok mini vízerőműveitől Veszprém egykori pokoli tornyáig.
Majd százezer facsemete került a földbe a tavasz első napján
Szombaton volt a Nemzeti Faültetés Napja, közel 5000 önkéntes ültetett őshonos csemetéket 218 helyszínen.
A tetőt is elszínezte a gödi Samsung-gyárból ömlő fekete por
Az üzemben is komoly problémaként kezelték a néhány éve újra és újra visszatérő jelenséget. A szellőzők olyan helyiségekből fújhatták a szabadba az elhasznált, poros levegőt, ahol rákkeltő fémekkel, kobalttal és nikkellel dolgoznak.
Újabb figyelmeztető jel: alig van hó a Duna vízgyűjtőjén, a Tiszáén nem is mérhető
Minimum alatt van a hóban tárolt vízmennyiség a Duna vízgyűjtőjén, a Tiszáén jóformán nincs is. Ebből aligha lesz tavaszi áradás. Ennek akár örülhetnénk is, de annak már kevésbé, hogy mennyivel több víz párolog el az utóbbi években Magyarország területéről. Közben azonban kinyílt egy lehetőség, amivel egyszerűen pótolhatjuk a talajból hiányzó vizet.
Pénzt adnának Karácsonyék a panelházasoknak, kérdés, mire lesz elég a keret
Budapesti Zöld Panelprogram indul. Ezzel javítanák a társasházak energetikai jellemzőit, és csökkentenék a károsgáz-kibocsátást. Budapest és a kerületek 5 milliárd forintos alapot hoznak létre, amihez önerővel és banki hitellel kellene beszállniuk a tulajdonosoknak.
zCast: Mitől olyan felkapott az ESG és hogyan ne tekintsük tehernek?
Az ESG célja az, hogy a valóban egyre sokasodó gondok közepette vezérfonalat nyújtson a vállalatoknak működésük fenntarthatóbbá tételéhez, a fogyasztóknak pedig a tudatosabb döntéshozatalhoz. A zCast idei második adásában tisztázzuk az ESG pontos jelentését és jelentőségét, a vele járó kötelezettségeket, de ami a legfontosabb: szakértőink rávilágítanak, hogyan lássunk benne lehetőséget.
Szerbiai szélturbinákra, horvát naperőművekre, szlovákiai vízerőművekre feni a fogát az Alteo
Terjeszkedéssel és jelentős beruházásokkal váltana léptéket a megújuló energiával foglalkozó Alteo, amely a regionális fenntarthatósági bajnok címre pályázik. Erősítik a hulladékfeldolgozást, sokszorosára növelnék a megújuló kapacitást, de nem engednék el a földgázt sem. Az euróban is több milliárdos, határokon átnyúló beruházásokkal persze a megújulókat céloznák, a terjeszkedésben fő tulajdonosuk, a régióban otthonosan mozgó Mol segítségére is számítanak.
A kormánynak fontosabb, hogy az akkugyáraknak legyen elég vizük, mint hogy megmentse a kiszáradó debreceni Nagyerdőt
A debreceni akkugyárak biztos, hogy kapnak évi 2 millió köbméternyi ivóvíz minőségű vizet állami támogatással. A Nagyerdő és az erdőspusztai tavak megmentésére is hasonló mennyiségű vizet ígért egy program, ennek megvalósítására viszont nincs saját pénz.
310 milliárdból ültet fákat a kormány
Megháromszorozzák a korábban erdőtelepítésekre szánt összeget.
Védetté nyilvánítanák az M0-ás tövében hódmérnökök által fenntartott lápot
A XV. kerületi önkormányzat kezdeményezi a fővárosnál annak a lápnak a helyi védettségét, amelyet gátat építő hódok állítottak helyre az M0-ásnál. A hódgát és a láp ugyanis veszélybe került, mert a felduzzasztott víz zavarja a közútkezelő egyik műtárgyának működését.
Baljós előjel: nagyobb a csapadékhiány Magyarországon, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt volt
Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.
zCast: Kiszipolyozzuk a talajt, pedig mindennapi betevőnk múlik rajta
Mélyre ás a zCast már az év elején: az élelmet adó talajról szól az idei első adás. Mitől romlanak a talajok? Mi lesz így a mindennapi betevőnkkel? Mit lehet tenni a talajegészségért? Hogyan futott fel a regeneratív talajművelés, mi az a no till, és tényleg ez ment meg minket? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint a talaj-mikroorganizmusok magyar hangja, Víg Vitália talajökológus.
Az átlagosnál 20 fokkal volt melegebb az Északi-sarkon a hétvégén
A drasztikus kilengések ritkák, azonban 2018 után újra a fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. A tudósok szerint az Északi-sark feletti szokatlanul enyhe hőmérséklet az alacsony légnyomással is összefügg, ami az Északi-sark irányába tolja a meleg légtömeget.