Jól ismerjük a nyugati országok zöldítési törekvéseit és azok buktatóit, de kevesebbet tudunk a teljesen más alapállásból induló Ázsiáról és Afrikáról. Losz Ákossal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető gázpiaci elemzőjével erről is beszélgettünk.
A számítások szerint évente 54 000 MWh elektromos áramot állít elő az Ocen X nevű szélerőmű, amit már messziről meg lehet különböztetni a többitől.
Az amerikai Aikido olyan, vízre telepíthető szélerőművet fejlesztett, amit 40 óra alatt össze lehet szerelni és üzembe lehet állítani. Mindez jelentősen lerövidíti a telepítés idejét és költségeit.
Széleskörű egyeztetés után a dán parlament végül megszavazta azt a törvényjavaslatot, ami 2030-tól kezdve környezetvédelmi adót vet ki a mezőgazdaságra a károsanyag-kibocsátás után. Ebbe a tehenek által termelt metán is beletartozik.
Évente 4,7 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe, köszönhetően egy új naperőműnek. A Blue Ocean 1,71 millió tonna szén elégetését teszi feleslegessé.
Kína a tengeri szélerőművek mellett a tengeri napelemfarmok telepítésére is komoly hangsúlyt fektet. A legújabb projekt 1 GW-os lehet.
A rezsicsökkentéssel elaltatott passzív energiafogyasztók hazájából nézve furcsa látvány Németország, ahol az energiaszektor főszereplői között egyre nagyobb részt követelnek maguknak a hétköznapi polgárok.
Ausztráliában három évtized alatt építenék meg a Western Green Energy Hub nevű erőművet, ami ha elkészül, majdnem annyi elektromos áramot fog megtermelni egy év alatt, mint amennyi Ausztrália jelenlegi teljes éves áramtermelése.
A tervek szerint 2030-ban kezdené meg a működését a Scout Moore nevű projekt, amelyben 21 szélturbina termelné az elektromos áramot.
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
A francia Ponant vállalat mérnökei olyan hajót terveztek, amely napenergiát, szélenergiát és hidrogént is használ a működéséhez.
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
Hamarosan telepíthetik Kínában azt az újabb szélerőművet, amihez minden eddiginél nagyobb turbina készült.
A brit Spiralis Energy a tengeri hullámzást szeretné kiaknázni, hogy zöldenergiát termelhessen az Egyesült Királyság számára.
Több szempontból is példátlan a Sany Renewable Energy új szélerőműve, aminek most kezdődött meg az egyéves tesztelési folyamata. Ha állja a sarat – vagyis a szelet –, az jelentős előrelépést jelenthet a szélenergia hasznosításában.
Svéd mérnökök olyan, tengerre telepíthető eszközt terveztek, ami egyszerre aknázza ki a szélben, a napsütésben és a hullámzásban lévő energiát.
2012-ben még az ország energiatermelésének 39 százalékát adták a szénerőművek az Egyesült Királyságban, ahol még 1882-ben nyílt meg a világ első ilyen létesítménye. Mostantól ez már a múlt.
Az anyagi, geopolitikai és környezeti megfontolások is a száz százalékban megújuló elektromosenergia-termelés felé mutatnak, a kormány mégis az orosz energiafüggést erőlteti a paksi atommal és a gázerőművekkel. Minden lépés, ami nem a megújuló energiatermelés felé irányul káros, és kizárólag politikai érvekkel támasztható alá, írja Jávor Benedek, energiapolitikával is foglalkozó politikus, korábbi EP-képviselő. Mindezt le is modellezték, és a számok azt mutatják: a jelenlegi ellentmondásos kormányzati energiapolitika nem az ország érdekeit szolgálja.
A tervek szerint 2025-ben kapcsolhatják be azt a franciaországi úszó naperőművet, ami egy volt kőbánya víztározójának felszínén kap helyet.
Az ausztrál Carnegia Clean Energy nevű vállalat a tengerek hullámzását használná ki, hogy elektromos áramot termeljen.
