A magyar talaj is tartalmazhatja azt a gázt, ami az energiaátmenet csodafegyvere lehet
12 perc
2024.10.25. 12:30
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
Egyelőre nem a hidrogéné a főszerep a zöld energiaátmenetben. Leegyszerűsítve: vagy az a probléma, hogy gyártása során a klímaváltozást súlyosbító szén-dioxid szabadul fel, vagy az, hogyha olyan úton készítik, mely során nem képződik ez a melléktermék, akkor túl drága az előállítása. Az utóbbi években azonban egyre inkább fókuszba kerül egy harmadik lehetőség: amikor nem kell semmit sem gyártani, hanem készen kapjuk a hidrogént.
A gáz ugyanis természetes úton is képződik a földfelszín alatt, ezt a verzióját így természetes hidrogénnek hívják. Akkor képződik, amikor magas hőmérsékleten reakcióba lép egymással a talajvíz és egyes vasban gazdag ásványok. Ilyenkor a víz ketté bomlik: az oxigén a fémmel formál kötést, a hidrogén pedig felszabadul.
A hidrogénszivárványon az így képződött gázt fehérhidrogénként jelölik. Ismert, hogy ezen a szivárványon a szürkehidrogén az, amit földgáz segítségével gyártanak, itt metánt bontanak hidrogénre és szén-dioxidra, utóbbi a légkörbe száll. A kékhidrogén ugyanez, csak itt a felszabaduló szén-dioxidot csapdázzák, így az nem jut a légkörbe, hogy tovább forrósítsa a klímát. A zöldhidrogén pedig az, amikor megújuló energia segítségével, a víz szétbontásával készül a hidrogén, emissziómentesen.
A három fő kategórián túl is vannak még hidrogénszínek, a gyártáshoz felhasznált alapanyag és energia szerint, de a most tárgyalt fehéret aranyhidrogénnek is szokták nevezni, és nem véletlenül. Ha nagyon tiszta forrást találnak, vagyis a hidrogén gyakorlatilag nem gázkeverékként tör föl, akkor kitermelésének gyakorlatilag nincs károsanyag-kibocsátása, lefúrnak a földbe, a gáz pedig jön föl magától. És alig kerül pénzbe: míg a jelenlegi hidrogéntermelés csupán 1 százalékát adó zöldhidrogén gyártása kilogrammonként 4,5-6, de akár 12 dollárba is kerül, a szürkéé 1-3 dollárba, a kéké 2-4,7-be, addig a fehérhidrogént kilónként fél-egy dollárból is felszínre lehet hozni, ami azt jelenti, hogy versenyképes a klasszikus fosszilis energiahordozókkal.
Egy cigin múlt
Korábban az volt a tudományos közvélekedés, hogy a földfelszín közelében kevés tiszta hidrogén található, mert az geokémiai folyamatok során megsemmisül, vagy a föld alatt élő mikrobák emésztik fel. Vlagyimir Larin orosz geológus ugyan már 1968-ban előállt az elméletével, mely szerint a Föld eredendően hidrogénben gazdag bolygó, de azóta is kevesen próbálták bebizonyítani, helytálló lehetett-e a feltételezése.
A világ első felszínközeli természeteshidrogén-készletét teljesen véletlenül fedezték fel Maliban, a Bamako-tól mintegy 60 kilométerre fekvő Bourakébougou nevű falu határában, 1987-ben. Egy kanadai társaság víz után kutatva végzett próbafúrást, és vizet ugyan nem talált, viszont észlelték, hogy a fúrt lyukból valami színtelen-szagtalan gáz áramlik fel. Egy mérnökük égő cigarettával a felszálló gáz forrása fölé hajolt, mire az berobbant. A mérnök nem halt meg, de csúnyán megégett. A kút szájánál lobogó tűz eloltása hetekig tartott, miután ez sikerült, betemették a lyukat, és el is feledkeztek róla.
Két évtizeddel később megalakult a Petroma nevű cég, mely újra elkezdett próbafúrásokat végezni a területen, ezúttal már nem víz, hanem szénhidrogének után kutatva. Hamar és meghökkenve ismerték fel: szénhidrogén nincs itt a talajban, hidrogén viszont annál több. További vizsgálódások és próbafúrások után a Petroma 2012-ben megkapta a világ első természeteshidrogén-kitermelési engedélyét. Megalakult a Hydroma nevű társaság, mely módosított Ford motort kapcsolt a Bourakebougu-közeli hidrogénkútra, azt rákötötte egy generátorra, és elkezdte árammal ellátni a falut, úgy, hogy a kipufogócsőből csak vízpermet távozott. Bourakebougut azóta is a hidrogén látja el energiával.
A Hydroma máig mintegy 35 fúrást végzett el azon a több mint 1200 négyzetkilométeres területen, melyre az engedélye szól. A térség természetes hidrogénje 98 százalékos tisztaságú, évi 5 tonnát termelnek ki belőle, és a nyomás, mellyel a gáz a felszínre tör, alacsony ugyan (4 baros), de folyamatos, és talán egy kicsit növekedni is fog. A becslések szerint 50-100 milliárd köbméter lehet a föld alatt ebben a régióban, néhol akár már 30 méter mélyen elérhető, másutt 1500 méter mélységig kell fúrni érte.