A legnagyobb álmodozók a termelési ágazatban próbálnak elhelyezkedni, míg a legreálisabban a könyveléssel és az auditálással foglalkozók ítélik meg a leendő fizetésüket - derül ki abból a kutatásból, amelyet a Figyelő ismertet.
Tíz megkérdezettből hat még mindig a kiemelkedő fizetést tartja a jó állás egyik legfőbb ismérvének. A fiatal pályakezdők jelentős részének irreálisan magasak az elvárásai. A legnagyobb álmodozók azok, akik az egyik legalulfinanszírozottabb szektorban, a termelési ágazatban szeretnének elhelyezkedni.
Egy minőségellenőrzési technikus nettó kezdő fizetése még a 120 ezer forintot sem éri el, mégis több mint a harmaduk 200 ezernél is nagyobb havi juttatásra számít - mondta a Figyelőnek Sziber Éva, az Aon Hewitt tanácsadója, a Munkáltatói Márka Kutatás projektvezetője. Az informatikai diplomával rendelkezők azonban akár bruttó 287 ezer forintot is kereshetnek, ami 100 ezerrel több egy kiskereskedelemben dolgozó kezdő fizetésénél. A legreálisabban a könyveléssel és az auditálással foglalkozók ítélik meg a leendő fizetésüket.
A lapnak nyilatkozó HR-szakemberek tapasztalatai szerint a végzős egyetemisták átlagosan 178 ezer forintos nettó fizetésre számítanak, ami csak 20 ezer forinttal több a tényleges kezdő átlagbérnél. A budapestieknél jellemzőbb, hogy magasabb bérigénnyel lépnek fel. Közép-Magyarországon rendszerint 30 ezer forinttal többet várnak nettó fizetésként, mint az ország többi részében. A nemek között még mindig mély szakadék tátong: a férfiak átlagosan 45 ezer forinttal számítanak többre, mint a nők.
A kutatás szerint a fizetési elvárásoknál komolyabb különbségek mutatkoznak meg aszerint, hogy ki hol szerezte a diplomáját. A Semmelweis Egyetem végzőseinek optimizmusát a válság és az egészségügy helyzete sem tudta letörni, így ők számítanak a legtöbb pénzre. Utánuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanulói következnek. Bár a nagy egyetemek közül a szegedi és a debreceni hallgatói is szerénynek bizonyultak, az utolsó helyre némi meglepetésként az ELTE-ről válaszolók kerültek.
A kutatás arra is rávilágított, hogy sokan alábecsülik a munkaerő-piaci értéküket. A pályakezdők több mint fele 150 ezer forintnál is alacsonyabb összegre számít. Ugyanakkor az előző évhez képest egyértelműen csökkent azoknak az aránya, akik 400 ezer forintnál is magasabb kezdő bérrel kalkulálnak. Rendszerint a többdiplomások érzik úgy, hogy az évekig tartó tanulást már a pályájuk elején látványosan kellene honorálni.
