Elindult a biohulladék gyűjtése, Szolnokon debütált elsőként a rendszer
Szolnokon indult először a biohulladék gyűjtése, a fővárosban márciusban indulhat a rendszer.
Szolnokon indult először a biohulladék gyűjtése, a fővárosban márciusban indulhat a rendszer.
Az uniós átlaghoz képest kevesebbet, de fejenként így is 66 kiló élelmiszer végzi a kukában.
Az élelmiszermentéssel a rászorulók mellett a Föld is jól jár. Már ha odafigyelünk.
A fagyasztott sült krumplin már működik a módszer.
Egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek alapja az élelmiszer-hulladék. A kérdés egyedül az: amilyen környezetbarát a végeredmény, nem annyira szennyező-e az előállítása.
A környezettudatosság erőfeszítéssel is jár, a pandémia azonban nyitottabbá – és tudatosabbá – tette az embereket. Addig azonban nem lesz zöld váltás, amíg ebben akár a cégek is nem érdekeltek üzletileg. Hogy mennyire járunk még ettől messze? Vélemény.
Bejelentették, hogy részleges lazítás lesz, ha elérjük a 2,5 millió beoltottat; kiderült, hogy csak két EU-tagállam volt a járvány előtt, amely arányaiban kevesebbet költött egészségügyre, mint Magyarország; kanyarban előző gazdaságot remél az MNB. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Számtalan olyan, a konyhánkban keletkező hulladék van, amiből még főzhetünk: a svéd áruházlánc egy ingyenes szakácskönyvet tett közzé, amivel felvehetjük a kesztyűt a pazarlás ellen.
A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?
Az élelmiszerhulladékot most is világszerte hasznosítják, igaz, metángáz formájában. Egy csapat tudós azonban úgy látja: másfajta felhasználás is létezik, amivel tovább enyhíthetnénk a környezetre nehezedő terhet.
Egyszerre nyújt megoldást a keletkező élelmiszer-hulladékokra és a koronavírus-járvány miatt eldobott, egyszer használatos műanyag maszkok problémájára egy brit tervező.
Kidobásra ítélt élelmiszerek, kerti zöldhulladék, trágya, valamint emberi ürülék – egy spanyol cégnél egy új módszert dolgoztak ki arra, hogy a szerves hulladékból bioszenet készítsenek.
Hetente közel 60 ezer forint értékű ételt dobnak ki a brit éttermek átlagosan, annyira nem tudják kiszámítani, mit rendelnek tőlük.
Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék több mint feléért a háztartások felelősek. Mindez nemcsak gazdaságnak jelent számottevő kiesést, de a klímaváltozást is befolyásolja, hiszen a maradékok megsemmisítése környezetszennyező és költséges, a készétel-adományozás pedig a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik.
Egy kínai vállalkozás különleges légylárvák nevelésébe kezdett, hogy eltüntessék a konyhai hulladékot. Eddig jól megy: tízkilónyi petéből kikelt lárva száztonnányi szemetet képes eltüntetni.
A hűtési lánc kifejezés keveseknek mond valamit, pedig a végpontja szó szerint mindenki életében jelen van. Az élelmiszeripar és -kereskedelem életét gyakran megnehezítő folyamat rengeteg pénzt visz és rengeteg ételt pazarol el. Reformja már zajlik, a kulcs pedig a 21. század olaja, az adat.
Az EP például kedvezőbb adózással segítené elő azt, hogy a szemét helyett adomány legyen a fölöslegessé váló termékekből.