12 milliárd ember élelmezésére elegendő kalóriát termelünk. A Földön 7,5 milliárd ember él. Több mint 1 milliárdan éheznek. Beszélgetőpartnerünknek, Jason Kaynek nincs gondja a matekkal, nem is nagyon lehet: a brit IMS Evolve nevű startup kereskedelmi igazgatója. Rögtön hozzá is teszi a képlet látszólagos önellentmondását magyarázó nevezőt: rengeteg élelmiszer végzi a kukában. Bár sok kalória az otthoni kukákban végzi, rengeteg vész oda előállítói és kereskedelmi oldalon. Például a rosszul megtervezett hűtési lánc miatt, vagy azért, mert a hűtést igénylő élelmiszerek végig megfelelő hőkörnyezetben tartását jelentő folyamat során csak későn vesznek észre bizonyos hibákat. Addigra pedig már megromlik az étel.

A részben Kay által alapított vállalat éppen ilyesmikre kínál megoldást, jelentős részben a Dell hardveres infrastruktúrájára építve, szoftveres alapon. Ügyfeleik a legnagyobb kereskedők közül kerülnek ki – ilyen például a hazai pályájukon messze piacvezető Tesco –, és azt várják tőlük, hogy jónéhány érzékelő, adatközpont, megannyi algoritmus és a dolgok internetére (IoT) alapuló technológiai okosságok segítségével segítsenek nekik megreformálni a hűtési lánc rájuk eső részét.

Merthogy a lánc fenntartása rengeteg pénz emészt fel. A költségek az élelmiszer-alapanyagok termelőitől az élelmiszer-feldolgozókon (gyártókon) át a nagy- és kiskereskedőkig, illetve éttermekig összeadva már jelentős tételt tesznek ki. Kay szerint például azért is, mert éves szinten 3 trillió (!) dollárnyi élelmiszer megy a kukába, jelentős részben a rosszul megtervezett vagy nem jól működő hűtési lánc miatt. A lánc végén pedig végül mindig a fogyasztó fizeti ki a termék megvásárlásakor a selejt költségeit is.

MTI / Mohai Balázs

A költségek kordában tartása érdekében az IMS Evolve jóval több mint 20 milliárd ponton monitorozza az ügyfelei készleteinek adatait, valós időben, 24 órában. Az adatok feldolgozása – ahogy erre már a mennyiségből is következtetni lehet – teljesen automatizált módon történik. A cég működésének éppen ez a kulcsa: a big datára alapuló metódusokkal olyan algoritmusokat fejlesztenek rendszereikbe, melyek a korábbi mintázatokat kiismerve megfelelő időben jelzik, ha be kell avatkozni a hűtési lánc valamelyik pontján.

Kay szerint ennek egyik módja, hogy a vállalatok meglévő infrastruktúrája fölé vonnak egy szoftveres réteget, ezáltal tudják rendszerszinten figyelni például azon tároló eszközök hőmérsékletét, amelyben az élelmiszerek mozognak: nem egy-egy kamionba tett hőmérővel, hanem egyszerre rengeteg ponton, a már említett algoritmusalapú felügyelettel. A digitális alapokra helyezett platformmal biztosítható többek között az is, hogy ha helyrehozni már nem is tudják a dolgot, a rendszer legalábbis mindenképpen kiszúrja, ha egy szállítmány egy adott része nem volt végig megfelelően hűtve, így aztán a lánc végén álló kiskereskedőig biztosan eljusson az információ: az étel romlott, nem lenne szerencsés a vásárlóknak eladni, így aztán az árut átvenni sem.

Szintén kritikus pont az energiafogyasztás. Az IMS Evolve minden vállalati ügyfelének azt ígéri: abban segít, hogy a maximális élelmiszer-biztonság mellett a lehető legalacsonyabb áron tudja fenntartani a hűtési láncot. Könnyen kitalálható, hogy az ártényezőt alapvetően befolyásolja a hűtéshez elhasznált energia mennyisége. Kay a Tesco példáját hozta, ahol hagyományosan három kategóriába sorolták az ennivalókat: fagyasztottak, nagyon hidegen tartandók és nem annyira komoly hűtést igénylők. A valóságban azonban az egyes élelmiszerek optimális tartási hőmérséklete nem három fokozatban, hanem jóval szélesebb skálán mozog. Okos, szoftveres megoldásokkal a három fokozat valamelyikének beállítása helyett a szállítás során minden egyes tárolóban az adott élelmiszernek pont elég fokú hűtést lehet beállítani, fenntartani.

Fülöp Máté

A hőmérséklet-szabályozás ilyen szintű finomhangolása Kay szerint minden egyes nap minden egyes percében „több millió foknyi” hűtést spórol meg csak a Tescónál, ami napi szinten dollármilliókban mérhető megtakarítást jelent a kereskedelmi láncnak. A fogyasztóknál mindez nem csak olyan formában jelentkezik előnyként, hogy a bolthálózat az alacsonyabb költségszint miatt alacsonyabban tudja tartani az árakat. Jobb minőségű élelmiszereket is kapnak: például nincsenek agyonhűtve a zöldségek és gyümölcsök, ez pedig a termék küllemén és frissességén is érezhető – magyarázza a szakember. Kay azt mondja, éppen ez lenne az egyik „titkuk”, ezzel szeretnék megkülönböztetni magukat a konkurens megoldások szállítóitól: a spórolás sem rossz hozadék, de szerinte a kereskedelmi láncoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a hűtési lánc optimalizálásával jobb és jobb minőségű élelmiszereket találjanak a boltokban a vásárlók – akkor fognak ugyanis visszajárni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.