Mit jelent csótányüzemmódban túlélni? Miért érdemes konkurencia helyett partnerként tekinteni a hasonló gondolkodású vállalkozókra? Mennyi idő alatt jövünk rá, hogy „világmegváltó” ötletünk lett, és milyen előnyt jelentett a koronavírus alatt vállalkozást indítani? Wettstein Alberttel, a Munch megálmodójával beszélgettünk.
A szupermarket-hálózatot üzemeltető új-zélandi Pak ‘n’ Save nemrég egy mesterséges intelligenciával felturbózott ételtervező alkalmazást készített, hogy ezzel segítse a vásárlóit az ételpazarlás csökkentésében. Hamar kiderült azonban, hogy a szoftver nem egészen úgy működik, ahogy kellene.
Az Austrian Airlines szerint ezzel kevesebb élelmiszer megy majd a kukába.
Kolozsváron ás Marosvásárhelyen is lehet ezentúl "munch-olni".
Olcsón ehetünk jókat, az éttermek kevesebb veszteséget könyvelnek el, és még a Földdel is jót teszünk, erre alapított vállalkozást és fejlesztett applikációt egy magyar csapat. A Munch alapítóival beszélgettünk, és kipróbáltuk az alkalmazásukat.
Az amerikai Compology mesterséges intelligenciája 2013 óta mintegy 80 millió felvételt dolgozott fel, hogy könnyebb legyen a szelektív hulladék feldolgozása.
Óriási répakupacot tett le egy teherautó a Londoni Egyetem Goldsmiths campusán. A 29 tonnányi, földön felhalmozott zöldség egy művészeti installáció volt, ám az egyetemisták az ételpazarlás árán köszönik, nem kérnek a művészetből.
Mielőtt valaki rendelt a csangsai étteremben, le kellett mérnie a súlyát. Mindezt egy nemes ügy érdekében kellett megtennie.
De a magyarok még így is kevesebbet pazarolnak, mint a többi EU-s ország lakója – hangzott el az M1-en.
Egyszerű érzékelővel meg lehetne oldani, hogy ne legyen hulladék a még fogyasztható ennivalóból.
Magyarországon évente fejenként mintegy 33 kilogramm olyan ételt dobunk a szemétbe, ami még fogyasztható lenne – függetlenül attól, hogy lejárt-e a szavatossága. Hamarosan viszont változhat a helyzet.
Egy érdekes projekt részeként Kínában nem a szemétbe dobják a megmaradt, de emberi fogyasztásra már alkalmatlan ételt, hanem a csótányokkal etetik meg. A szakértők szerint így naponta akár 50 tonna konyhai hulladékot is újra lehet hasznosítani.
Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt - derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.
