A fővárosi ügyfelek adóügyeit eddig kezelő platform új helyre került át, de az átállás nem ment zökkenőmentesen. Akár a budapesti ügyfelek több mint tíz százalékának nem dolgozták fel a beadványát, pedig pénteken jár le egy fontos fizetési határidő.
2022-ben egyetlen év alatt több mint tízezer fővel nőtt Budapest agglomerációjának lakossága, egyre több Pest megyei település érzi úgy, és mondja ki, hogy több ember már nem fér ott el. Bár a folyamat nem új, az elmúlt évek kormányzati intézkedései egyszerre növelték a kiköltözési kedvet és vettek ki az önkormányzatok kezéből olyan eszközöket, amelyekkel vissza tudnák fogni a tendenciát, vagy ki tudnák szolgálni az igényeket. Miből érzékelhető, hogy egy településen már tényleg túl sokan élnek, és milyen kihívásokat jelent ez a városvezetésnek? Mik a legégetőbb problémák, és hogyan lehetetlenül el ezek megoldása? Főváros környéki települések polgármestereivel beszélgettünk.
A Miniszterelnökség a hvg.hu-nak azt állítja, csak segíteni akarják az önkormányzatokat azzal, hogy pont a választások előtt átvilágítják őket. Az még nem világos, hogy kiket érint ez, milyen szankciók lehetnek és mennyire kivitelezhető egyáltalán az egész. Több polgármesterben erős a gyanú, hogy az egész nem más, mint politikai boszorkányüldözés a kampányra időzítve.
A közszolgálati ellenőrzésnek nevezett folyamatot Gulyás Gergely vezényli majd le.
A kormány rendelete szerint aki még nem fizetett, annak nem is kell.
A teljes védőnői hálózat rapid és értelmetlen államosítása számos megválaszolatlan kérdést generált. A védőnők egyelőre semmit sem tudnak. Az általa okozott káosz látva az állam egy hónapos haladékot adott a változtatások végrehajtására.
Törvénybe iktatják, hogy az Államkincstár annyival kevesebb támogatást utaljon ki az önkormányzatoknak, amennyivel azok tartoznak az államnak. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ellenzéki tagjai szerint az intézkedés a főváros ellen irányul.
Ez az idei támogatásnak kicsit több mint a fele.
A legfelsőbb szinten kell megállapítani az eladásra szánt állami ingatlanok listáját. Ingatlaneladásokból a kormány jövőre több mint négyszer annyi bevételt vár, mint idénre. A kormány eztán még inkább kénye-kedve szerint dönthet az önkormányzatok hitelfelvételéről. Állandó nyugdíjkivételt kapnak az idős tanárok.
Pásztor Béla előbb tanácselnökként, majd polgármesterként vezette a várost, de közel hat évtized után nem folytatja. Alpolgármestere lesz az utódja.
A visszavonulás ellenére több önkormányzat feltett kézzel adja át az értékes ingatlanjait.
Békésszentandráson az iskola egyházi átvétele egy öthektáros területet is érint, eszük ágában sincs az egészet ingyen odaadni a püspöknek. Kübekházán pedig az ingatlanban működik a központi főzőkonyha, és egy civil közösségi ház, itt ezek működése kerülne veszélybe az átadással.
Stratégiai együttműködést köt a helyi fejlesztésekért a Magyar Bankholding és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége.
Az Alaptörvény önkormányzati vagyonra vonatkozó passzusaival is szembemegy a tervezet az önkormányzati szövetség állásfoglalása szerint.
A szakmai szövetség nem először hívja fel a figyelmét az illetékeseknek arra, hogy baj van. Tavaly nyáron már jelezték, hogy elindulhat a lavina, majd hónapokig ostromolták a szektort felügyelő energiahivatalt, és a minisztériumot is.
Több távhőszolgáltatónak pluszpénzt kell fizetnie az alacsony gázfogyasztás miatt, ami nem azért abszurd, mert a spórolás ellenére ki kell egyenlíteni a magasabb számlát, hanem azért, mert a kormány kötelezte huszonöt százalékos spórolásra az önkormányzatokat. Most az állami MVM hajtja a takarékoskodás árát kötbér formájában, de a végső számlát is az államnak kell állnia.
Győr fideszes polgármestere visszaadta az önkormányzat által havi egymillióért bérelt szolgálati Audit, és körülnézett a polgármesteri hivatal garázsába, hogy mibe ülhetne át.
Átnéztük a 2024-es költségvetés részletesebb számait, így kiderült, hogy a kórházakra, az egyetemekre és a honvédelemre szánt keretet látványosan megemelte a kormány, az általános- és középiskolákra és a háziorvosokra viszont alig jut több pénz, mint idén, ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el az összegeket.
A nagyvárosok lakossága egyre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája viszont már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
Semmi konkrétum nem derült ki egyelőre az egyeztetésről, amely a miniszterelnök és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke között zajlott, mindenesetre Orbán Viktor azt ígérte, "megvédjük a magyar településeket".
