Még rengeteg üzemanyaga van, és majdnem rekord távolságra van a Földtől a New Horizons űrszonda, mely segítségével 10 éve a Plútóról is jelentős dolgokat tudhatott meg a tudomány. Most azonban költségcsökkentés áldozatává válhat.
Óriásit vághat a NASA 2026-os költségvetésén Donald Trump – az amerikai űrhivatal 6 milliárd dollárral kevesebből gazdálkodhat jövőre, mint 2025-ben. Ennek súlyos következményei lehetnek a szervezet működésére nézve.
A kevesebb pénz pedig arra kényszeríti a NASA-t, hogy itt-ott kényszerűen nyessen egyet, és ennek áldozatául eshetnek értékes missziók is. Mint például a New Horizons nevű szonda, ami 2015-ben elrepült a Plútó mellett, ahol példátlan közelségből örökítse meg a törpebolygó jeges világát.
A 2006-ban indított űrszonda mai napig aktív, és szolgálja adatokkal a tudományt, ám Trump költségcsökkentése idő előtt pontot tehet a története végére. Miközben a NASA épp a Plútó melletti elrepülés 10. évfordulóját ünnepli (egészen pontosan 2015. július 14-én történt), egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan vége a dalnak.
A 6 milliárd dolláros költségcsökkentés elfogadása esetén a NASA bolygótudományi költségvetése 2,7-ről 1,9 milliárd dollárra apadna, ami több tucat küldetésre lenne (rossz) hatással. Így a New Horizons számára is eljöhetne a vég.
Az űrszonda, részletezi a Gizmodo, 2006. január 19-én indult, és 9,5 év alatt érte el a Plútót. Az indítását megelőzően élénk viták tárgya volt a küldetés költségvetése, mert sokan úgy vélték, egyszerűen nem ér ennyit a misszió. 2002-ben már egyszer megpróbálta áthúzni a büdzséjét a Fehér Ház, ám a dolognak olyan visszhangja lett, hogy inkább visszavonulót fújtak, és a szonda fejlesztése folytatódhatott.
Mára az egyik legsikeresebb bolygókutató küldetésként tartják számon, mivel a Plútóval kapcsolatban azt is feltárta a szonda, hogy a törpebolygó, valamint annak holdjai is sokkal komplexebbek, mint azt a tudósok korábban feltételezték. Ráadásul egy hatalmas, szív alakú jeges síkságra is felfigyelt a Plútó jeges felszínén, mely alatt óceán lehet.
Azóta már a Naprendszer külsőbb részeinél bolyong, és olykor fényt derít az ott meghúzódó bolygók, valamint kisebb objektumok titkaira. Tehát továbbra is egy nagyon hasznos űrszondáról van szó, ráadásul még számos különleges küldetést lehetne rábízni az üzemanyagszintje miatt. A fontosságát jól jelzi, hogy a Voyager 1/2 űrszondák után ez a harmadik legtávolabbi űreszköz a Földtől. Az új NASA-költségvetés azonban idő előtt arra kényszerítheti a mérnököket, hogy leállítsák.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
