Egy 50 000 Celsius-fokos „falat” találtak a Naprendszer szélénél a Voyager űrszondák
A Voyager–1 és a Voyager–2 eltérő időpontban lépték át a Naprendszer határának tartott heliopauzát, ami fontos információval szolgált a NASA tudósai számára.
A Voyager–1 és a Voyager–2 eltérő időpontban lépték át a Naprendszer határának tartott heliopauzát, ami fontos információval szolgált a NASA tudósai számára.
Amerikai kutatók számítása szerint legalább 6500 olyan kráter van a Holdon, amelyben van annyi nemesfém, hogy érdemes lenne elkezdeni kibányászni.
Akár a Földre veszélyes, de eddig nem azonosított objektumokat is felfedezhet a hamarosan szolgálatba álló Rubin Obszervatórium. Most egy kutatócsoport számszerűsítette, mekkora jelentősége lehet a minden korábbinál jobb teleszkópnak.
Az Axiom-4 legénységének kulturális sokszínűségét ünnepli az a plüsshattyú, amit magukkal visznek az űrhajósok.
A Hawaii Egyetem csillagászai az Európai Űrügynökség Gaia missziójának adatait vizsgálták, amikor egy óriási robbanásra lettek figyelmesek.
Landolás közben a Hold felszínébe csapódott a japán ispace magáncég leszállóegysége – közölte pénteken a vállalat. A küldetést sikertelennek nyilvánították.
Nyomáscsökkenést észleltek a NASA Psyché űrszondájának üzemanyagrendszerében, de szerencsére az amerikai űrügynökség mérnökei meg tudták oldani a problémát.
“Kihalási szintű eseménynek” minősítette a Planetary Society a NASA most részletezett költségvetését.
Különös, egyelőre megmagyarázhatatlan dologra bukkantak a tudósok a földönkívüli élet keresése közben: két elektromágneses impulzusra, amelyek egy távoli csillagképből erednek.
Nem volt túl sikeres a Starship űrhajó tesztje a legutóbbi két alkalom során, de most újból próbára teszi az űrhajót a SpaceX.
A NASA számításai szerint egy hét leforgása alatt öt, a Földre potenciális veszélyt jelentő aszteroida repül el a Föld mellett. Egy már el is hagyta a bolygót, a másik négy azonban a következő két napban érkezik meg.
A NASA 2030-tól bányászna hélium-3-at a Holdon, amiből a Földön nagy kevés van, ám nélkülözhetetlen bizonyos technológiákhoz, és még a fúziós erőművek is hasznosíthatják.
Több műholdat is felbocsátott nemrég Kína, amelyek az első darabjai annak a rendszernek, ami végül egy komplett szuperszámítógépet ad majd ki.
Tisztaszoba, de mégsem: megvizsgáltak a kutatók egy olyan helyiséget, ahol elviekben minden körülmény adott ahhoz, hogy a földi mikroorganizmusok rosszul érezzék magukat. Az űrmissziók előkészítését szolgáló létesítményekben azonban úgy tűnik, valójában élnek és virulnak a mikroorganizmusok.
Ausztrál kutatók egy olyan gömb formájú objektumra bukkantak az űrben, ami csak egy bizonyos hullámhosszon látható, az alakja pedig tökéletesen szimmetrikus.
A Földtől mintegy 40 fényévre található TRAPPIST-1 rendszer bolygóin rengeteg víz lehet, ami miatt nem kizárt, hogy élet is van az égitesteken.
Sikeresen tesztelték az európai mérnökök azt a navigációs rendszert, amely a jövőben segítheti az emberes küldetéseket a Holdon.
Sokkal összetettebb a Jupiteren látható sarki fény – és most a NASA egyik legfejlettebb űrteleszkópja segített jobban megérteni, miben más, mint a földi sarki fények.
Korábban megoldhatatlan hibaként tartották számon a Voyager– 1 fő hajtóművének meghibásodását, a NASA mérnökei azonban megoldották a lehetetlennek tűnő feladatot.
Kiadta vizsgálati jelentését az Intuitive Machines az Athena holdszonda szerencsétlen landolásáról – és a cég szerint három tényező játszhatott közre abban, hogy végül az oldalára borulva érkezett meg a szonda.