Továbbra is bizonytalan a NASA csúcstechnológiás holdjárójának jövője. A kapcsolódó projektet már tavaly elkaszálták, de az amerikai űrhivatal azóta is keresi az alternatív megoldásokat. Egyelőre azonban az az egyetlen pozitívum, hogy nem szerelték szét a szerkezetet.
Vártuk, mégsem sejtettük, hogy ennyire drámai lesz, amikor a Trump-Musk-dodzsem ámokfutása eléri az amerikai űrkutatást is. Az egy dolog, hogy megtizedelnék a NASA-t, kukáznák a középtávú holdprogramot, a Nemzetközi Űrállomást, továbbá az egyetlen űrhajót, amit a NASA végre ki tudott izzadni – csakhogy félő, hogy ezzel gyakorlatilag átpasszolják az USA űrbeli dominanciáját Kínának.
Az Elon Musk-féle SpaceX profitálhat abból, hogy a NASA egyre inkább a Mars felé kacsintgat. Kérdés, mi lesz így a Holddal, így az Artemis-programmal.
A NASA Kepler nevű űrtávcsövének köszönhetően fedezték fel a tudósok a Kepler-10 bolygórendszert, amelynek az is lehet, hogy nem kettő, hanem három tagja van.
Kína sikeresen tesztelte azt a lézeres rendszert, amely a jövőben az űrbéli kommunikáció alapjául is szolgálhat. A pontossága már most megkérdőjelezhetetlen.
Amerikai kutatók szerint tévedés zöld és kék színű bolygókat keresni a Földön kívüli idegen életformák megleléséhez.
Több mint 10 év után hivatalosan egy új településsé minősítik azt területet, ahol az Elon Musk tulajdonában álló SpaceX központja működik. Ez jóval többről szól, mint egyszerű közigazgatási szójátékról.
Napi 3600 felvételt készít a SPHEREx űrtávcső, melynek a teljes neve és a feladata is igen komplex, de fontos kérdésekre szolgálhat válasszal.
Évtizedeken át vizsgálták a kutatók a NASA és az Európai Űrügynökség által rögzített adatokat, és most úgy tűnik, ennek eredményeként sikerülhet közelebb kerülni annak megértéséhez, hogy hol keletkezhettek az univerzum nehezebb elemei.
Vajon létezik a Neptunusznál is nagyobb planéta, amely olyan elképesztő távolságban kering a Nap körül, hogy eddig senki nem vette észre?
Magyarország nevét hallva senkinek nem az űrkutatás jut eszébe. Éppen ezért is érdemes számba venni, hogy az elmúlt évtizedek során hogyan jelent meg hazánk az űripar palettáján, mi hungarikum most odafönn, és mikkel erősödhet a magyar vonal a közeljövőben.
Sebessége és haladásának nyomai alapján is egy csigára emlékeztet a Curiosity, amiről most a NASA egy másik műszere készített képet.
Hajtóműhiba miatt sok évtizeddel ezelőtt nem tudott elindulni a Vénusz felé, így Föld körüli pályán ragadt egy szovjet űrszonda. A nagyobb darabjai épségben maradtak, és hamarosan becsapódnak a Földbe.
Hogyan kell élelmezni egy holdbázis lakóit, vagy miben kell jártasnak lennie egy űrdiplomatának? Ilyen kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik beiratkoznak a magyar űripari képzések valamelyikére. A programot a világon egyedülálló módon 21 hazai egyetem konzorciuma szervezi.
Egy Kína és Franciaország által közösen kifejlesztett csillagászati műhold 13 milliárd évvel ezelőtti gammasugár-kitörést (GRB) észlelt, betekintést nyújtva az univerzum kezdeti korszakába.
Egy 3D-nyomtatott rakétahajtóművel, a készülő eredeti másával teszteli a NASA azt, hogy milyen lesz landolni a Holdon a jövőbeni emberes küldetésekkel. Ebben ugyanis van némi kockázat.
Európának talán érdemes leválnia az amerikai űrprogramokról. Az oroszok lemaradtak, most az USA és Kína versenyez a Hold és a Mars meghódításáért. Még kérdés, marad-e az elmúlt évtizedekben megszokott, békés űrkutatás, vagy gyarmatosítás, kalózkodás lesz belőle.
A Barnard-csillag alig 6 fényévre található a Földtől, és eddig szinte semmit nem lehetett tudni a környezetéről.
Amerikai kutatók szerint három–öt helyett csupán egy–kétmillió év kellhet ahhoz, hogy egy Jupiterhez hasonló gázóriás bolygó kialakuljon.
A K2-18b nevű exobolygó légkörében olyan kémiai anyagot találtak a Cambridge-i Egyetem tudósai, amit a Földön csak az óceánban lévő mikroorganizmusok termelnek meg.
