Valószínűleg nem túlzás az állítani, hogy a Voyager-program a NASA eddigi legsikeresebb űrprogramja. A két űrszondát, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t az 1970-es évek végén bocsátották fel, az elmúlt fél évszázad során pedig átutazták a Naprendszert, folyamatosan szelték a kilométereket és jelenleg már majdnem egy fénynapra járnak a Földtől.
A szerkezetek folyamatosan gyűjtötték az adatokat a Naprendszerről, valamint monitorozták a bolygók környezetét is, miközben elhaladtak mellettük – és kihasználták a gravitációs erejüket a sebesség növelésére és a pályamódosításra. A Voyager–1 fedélzetén egy olyan eszköz is helyet kapott, amivel a plazmaáramlást lehetett mérni, ez pedig lehetőséget adott arra, hogy a tudósok rögzítsék a Jupiter „hangját”.
Ha egy bolygó mágneses mezővel rendelkezik, akkor magnetoszférát generál. Ez a bolygóközi tér azon régiója, ahol ez a mező dominál, és ez segít megvédeni például a Földet a káros sugárzástól és a napszéltől. Bár ez akár a végtelenségig is kinyúlhat, a csillagok szele összenyomja – hogy mennyire, az attól függ, mennyire erős a mező.
Mivel a Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, így nem csoda, hogy a mágneses mezeje is jóval nagyobb, mint a Földé. A Jupiter belsejében a hidrogén olyan nagy nyomás alatt van, hogy fémes állapotába kerül. Örvénylése során erős elektromos áram keletkezik, amelyek hatalmas mágneses mezőt eredményez. Ez 16-54-szer erősebb, mint a Földé, és a Naprendszer egyik legnagyobb összefüggő szerkezetét adja ki. A napszél intenzitásával változik, de a Nap felé több mint 3 millió kilométerre nyúlik el, a Naptól távolodva pedig majdnem a Szaturnusz pályájáig ér.
Amikor a Voyager–1 űrszonda 1979-ben elrepült a Jupiter mellett, a műszerei rögzítették azt a határvonalat, ahol a napszél a mágneses mezőbe ütközik. Az eredmény egy igen félelmetes hang lett:
Sok évtizeddel később, a Juno űrszonda is hasonló adatokat rögzített:
A tudósok ezekből az adatokból pontosabban megérthetik, miként működik a bolygó mágneses mezője, és annak milyen hatása van a planétára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
