Mi történne, ha Kapu Tibor kidobna egy papírrepülőt a Nemzetközi Űrállomásról?
A Tokiói Egyetem kutatóinak legújabb munkája segíthet abban, hogy a jövőben fenntarthatóbbá váljanak az űrbéli küldetések.
HVG
Az elmúlt években sokszor lehetett már arról hallani, hogy milyen komoly problémát jelent a Föld körül keringő rengeteg űrszemét. Ezek azok az objektumok, amelyek a különböző küldetések során maradtak a világűrben – például akkor, amikor egy rakéta egyik fokozata leválik, vagy akkor, amikor egy működésképtelenné váló műhold továbbra is a pályán marad.
Minél több ilyen űrszemét létezik, annál nagyobb a valószínűsége a Kessler-szindróma bekövetkeztének. Ez az a láncreakció lehet, amikor például egy felrobbanó műhold láncreakciót indít el, és további műholdakat semmisít meg a Föld körül. „Ideális” esetben ez csak kommunikációs zavart, vagy annak szinte teljes kiesését jelentheti, legrosszabb esetben viszont olyan törmelékhalmot képez a bolygó körül, hogy többé nem lehet kockázat nélkül rakétát indítani az űr felé. Nem véletlen, hogy a tudósok évek óta próbálnak olyan módszereket kidolgozni, amivel eltakaríthatják az űrszemetet.
Egy másik lehetőség az űrbéli küldetések fenntarthatóvá tétele. A Tokiói Egyetem kutatói szerint ezzel kapcsolatban az egyik kutatási irány a szerves anyagok használata a hagyományos fémes anyagok helyettesítésére, hogy csökkentsék az űrhajók környezeti hatását, amikor azok belépnek a légkörbe. Egy másik megoldás a kihajtható vitorlák alkalmazása lehet, hogy felgyorsítsák az alacsony Föld körüli pályán (Low Earth Orbit, LEO) keringő műholdak pályájának változását, így azok hamarabb lépnének be és égnének el a légkörben.
Nem utolsó sorban pedig: egy origami űrrepülőgép használata is felmerült. Ez a fenti két megoldás között helyezkedik el, és valóban új lehetőségeket kínál a fenntartható űrkutatáshoz és -utazáshoz – írja az IFLScience.
Kína két, egyenként 10 ezer műholdból álló hálózat kiépítését tervezi a Föld körül, ami a szakemberek szerint óriási mértékben növeli majd az űrszemét mennyiségét a bolygónál.
Hogy ez utóbbi egyáltalán lehetséges-e, azt a Tokiói Egyetem kutatói szerették volna kideríteni. A csapat azt próbálta szimulálni, mi történne egy egyetlen A4-es lapból készült papírrepülővel, ha 400 kilométeres magasságban, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről indítanák útnak – mondjuk épp Kapu Tibor eresztené el egy űrséta közben. A csapat modellezte, hogy milyen gyorsan csökken a repülőgép pályája, milyen a repülőgép orientációja a haladási irányához képest, és mennyi hőt kellene elviselnie, miközben áthalad a légkörön. Az erről szóló tanulmány az Acta Astronautica című tudományos lapban jelent meg.
A szimulációk után kissé módosítottak az anyagon, és a papírhoz alumíniumot is adtak. Az eredmény azt mutatta, hogy a repülőgép kezdetben meglepően jól repülhet. A csapat arra jutott, hogy a papírrepülő pályája az indítás után nagyon gyorsan változna, és körülbelül 3,5 napon belül belépne a Föld légkörébe. A szélcsatornában végzett kísérletek pedig kimutatták, hogy a repülőgép csak kis mértékben deformálódna, miközben áthaladna a légkörön – igaz, ez nem lenne elég ahhoz, hogy meg lehessen menteni, és újra fel lehessen használni.
A kenyai Mukukuban december 30-án ért földet egy rakétaalkatrész, aminek eredtileg el kellett volna égnie a légkörben. A balesetben szerencsére senki sem sérült meg, és anyagi kár sem keletkezett. Már vizsgálják, hogy kihez tartozik.
Bár az, hogy egy űrhajó elég a légkörben, nem hangzik túl jól, a csapat épp azt szerette volna látni, hogy ez megtörténik-e. Úgy vélik ugyanis, hogy a tesztadatok alapján a légköri sűrűség mérésére tökéletes lenne egy ilyen anyagból készülő passzív szonda.
„A levegő sűrűsége visszafejthető a pályamozgásból. A légkörbe való gyors belépés miatt az adatok is gyorsan meglennének. A papír űrrepülőgépek rendkívül alacsony költségének köszönhetően több indítás is végrehajtható egyszerre, és rendszeres időközönként megismételhető, így egyidejű, elosztott méréseket lehetne vele végezni” – vonták le a következtetést a tudósok.
A szakemberek szerint ha beválna a technológia, másfajta mérésekhez is lehetne ilyesmit használni, ami fenntarthatóbbá tenné az űrbéli küldetéseket.
Az elnökváltás után lassan felgombolyodik a jegybank Matolcsy-korszaka – sok a botránygyanús ügy, de legalább az aranytartalék és a miniszterelnöki bizodalom megvan még. Adnan Polat lánya Magyarországon is szerepet vállalt, Mészáros Lőrinc felesége földeket vett, a pixisből kiesett volt veje pedig jogvédelmet nyert. Az infláció gyorsult, a nyugdíjasok utalványt kapnak, amit – bár a készpénzhasználat alkotmányos jog lett – csak korlátozottan költhetnek majd. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
