A Hold kukázva, irány a Mars? Mi lesz Trump ígéretéből, már 2028-ban emberek mehetnek a vörös bolygóra?

Amerika embert fog juttatni a Marsra – erre tett (újbóli) ígéretet hétfői beiktatási beszédében Donald Trump, aki négy év kihagyás után ült vissza az Egyesült Államok elnöki székébe. Trump nem először ejtett szót ez irányú terveiről: mint a The New York Times felidézi: már egy októberi kampányrendezvényén is arra tett ígéretet, hogy az (akkor még csak esetleges) elnöki ciklusa végéig elérik a Marsot. Részletekbe akkor sem bocsátkozott, márpedig kérdés akad bőven – például azzal kapcsolatban, hogy mit ért a vörös bolygó „elérése” alatt. De ha tényleg vannak ilyen céljai a négyéves ciklusa alatt, akkor a 2029. január 20-i dátumot érdemes felvésni a naptárba; ez lesz ugyanis az utolsó napja a Fehér Házban.

A dologban fontos szerep hárul a beiktatási beszéd során Trumptól nem messze ülő Elon Muskra is. Az amerikai dollármilliárdos a SpaceX űripari vállalat alapítója, melynek legfőbb célja: embert juttatni a Marsra.

Fontos azonban helyén kezelni a sok hangzatos ígéretet: a Marsra eljutni olyan bonyolult, hogy ehhez foghatót még sosem vitt véghez az emberiség. Csak az Apollo-program, avagy az 1969-es holdra szállás mérhető hozzá. És hogy mennyire messze lehet még a Marsra szállás, azt mi sem szemlélteti jobban, mint hogy az újabb holdprogram, az Artemis is komoly problémákkal küzd – és már sokadjára változtattak az ütemtervén.

Kincstári optimizmus?

A Marsra jutáshoz a SpaceX Starship űrhajóját fogják használni, jelen állás szerint legalábbis ez az egyetlen olyan űreszköz, amit e célból (is) fejlesztenek. Ennek 2023 áprilisában volt az első tesztrepülése, amely akkor még egy látványos robbanással végződött – a későbbi tesztek azonban már nagyobb sikerrel zárultak. Mondjuk a legutóbbi, a hetedik pont nem. Néhány napja ugyanis épp az a rész (a Ship) hibásodott meg, ami egyszer majd az űrhajósokat szállítja. Ugyan a vizsgálat még tart, de nem jó ómen, hogy a sokadik teszt során még mindig olyan súlyos gondok vannak, amelyek miatt meg kell szakítani a repülést egy látványos robbanással.

Az teljesen természetes, hogy az űrhajók és rakéták (még ember nélküli) tesztelése során olykor félremennek a dolgok. Az ilyen éles tesztek segítenek feltárni a komplex szerkezetek gyenge pontjait. De amikor ilyen közeli, finoman fogalmazva is optimista dátumokról esik szó, ezek a hibák is új megvilágításba kerülnek.

Míg Trump szavai nem jelölnek konkrét dátumot – csak célt –, Musk korábban már vázolta a terveit. Ezek alapján pedig eléggé fel kell gyorsítani a Starship fejlesztését: már 2026-ban elindítaná az első, még ember nélküli űrhajót a vörös bolygóra. Az emberes küldetésnél nem jelölt meg céldátumot, csak annyit mondott, hogy „négy éven belül”.

Márpedig az emberes küldetésnél a cél nem lehet annyi, hogy a Starship maradjon egyben, és érje el a Mars felszínét: életben is kéne maradni a fedélzetén utazó asztronautáknak, az út ugyanis több évig tart.