Szombaton hajnalban, magyar idő szerint háromnegyed négykor startol a BepiColombo nevű brit szonda a Francia-Guyanában működő űrközpontból.
A négytonnás űreszközt egy Ariane–5 rakéta juttatja az űrbe; ez az Európai Űrügynökség (ESA) legnagyobb hordozórakétája. Útja hét évig tart majd. A Merkúr körüli pályára állva két kisebb műholdat bocsát ki, amelyek két éven át kutatják majd a Naprendszer első bolygóját.
A BepiColombo elektromos ionhajtóművekkel van ellátva. Ezek elsődleges feladata nem a szonda gyorsítása, hanem a fékezés, hogy a Merkúr közelében pályára állhasson. Az ionhajtóművek nagyon hatékonyak, de tolóerejük gyenge, ezért a fékezés éveket fog igénybe venni.
A Merkúrról keveset tudunk, eddig két amerikai űreszköznek sikerült a közelébe kerülni. A Mariner–10 csak elrepült mellette, a Messenger viszont pályára állt.
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.