Évekig fog fékezni, hogy pályára állhasson.
Szombaton hajnalban, magyar idő szerint háromnegyed négykor startol a BepiColombo nevű brit szonda a Francia-Guyanában működő űrközpontból.
A négytonnás űreszközt egy Ariane–5 rakéta juttatja az űrbe; ez az Európai Űrügynökség (ESA) legnagyobb hordozórakétája. Útja hét évig tart majd. A Merkúr körüli pályára állva két kisebb műholdat bocsát ki, amelyek két éven át kutatják majd a Naprendszer első bolygóját.
A BepiColombo elektromos ionhajtóművekkel van ellátva. Ezek elsődleges feladata nem a szonda gyorsítása, hanem a fékezés, hogy a Merkúr közelében pályára állhasson. Az ionhajtóművek nagyon hatékonyak, de tolóerejük gyenge, ezért a fékezés éveket fog igénybe venni.
A Merkúrról keveset tudunk, eddig két amerikai űreszköznek sikerült a közelébe kerülni. A Mariner–10 csak elrepült mellette, a Messenger viszont pályára állt.
A fellövést élőben közvetítik:
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
