A 2014-ben felbocsátott japán űrszonda három és fél éves utazás után, idén júniusban érkezett a Földtől mintegy 300 millió kilométerre lévő kisbolygóhoz, és jelenleg 20 kilométeres távolságban kering körülötte. Ám szeptemberben már sikeresen a Ryugu fedélzetére bocsátott két kutatórobotot (rover), október elején pedig egy további leszállóegységet, a Mascotot, de a tervek szerint maga az anyaszonda is többször leszáll a mintegy 900 méter átmérőjű égitestre, hogy kőzet- és talajmintákat gyűjtsön. A roverek feladata, hogy felvételeket készítsenek az aszteroidáról és megmérjék a felszíni hőmérsékletet; és már küldtek haza fotókat, sőt egy videót is.

A kutatók várakozásaival ellentétben semmiféle nagyobb mennyiségben felgyülemlett finom anyagot nem talált az űrmodul a Földtől mintegy 300 millió kilométerre lévő Ryugu felszínén. Ennek okát még vizsgálni fogják az elkövetkező hetekben, mert a kozmikus erózió miatt elvileg kellene lennie pornak. A közlés szerint mindenfelé kősziklák és gömbölyű kövek láthatók, de egyelőre nem tudják, hogy ezek mennyire szilárd anyagból vannak. A leszállóegység teljesítménye minden várakozást felülmúlt, a mérési adatok pedig meglepetést okoztak, főleg ami a por hiányát illeti – mondta Pascale Ehrenfreund, a misszióban részt vevő német űrkutatási hivatal (DLR) elnöke.

A japán űrkutatási hivatal (JAXA) bejelentése szerint az űrszonda októberben két landolási próbát tart, novemberben és decemberben pedig megszűnik vele kapcsolat, mert abban az időben a Nap túloldalán lesz.

A Hajabusza-2 már a Ryugun dolgozó Mascot egysége

JAXA

A JAXA azt is tervezi, hogy a misszió alatt egy krátert robbantanak az aszteroidába, és az űrszonda a kráterből szintén gyűjt majd mintákat az évezredek óta érintetlen – vagyis a szelektől és sugárzástól megkímélt – anyagokból. Csillagászok szerint a Ryugu a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így olyan szerves anyagot tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak, így többet megtudhatunk az élet keletkezéséről.

A távolból hazaküldött adatok első értékeléséből már sikerült következtetéseket levonni. A kutatók arra jutottak, hogy a Naprendszer keletkezésének első 100 millió évéből származó fekete kőzet állaga a barnaszénéhez hasonló, vagyis a kisbolygó lényegesen keményebb és érdesebb anyagból van, mint azt feltételezték. Ez némi fejtörést okoz a kutatóknak.

A legfontosabb elemzéseket majd akkor végezhetik el, amikor  a tervek szerint 2019 decemberében – a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut, majd vrhatóan 2020-ban landol a Földön, és hazahozz magával az összegyűjtött mintákat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.