Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Ennyi volt: 9 év után elfogyott az üzemanyag a NASA legsikeresebb űrszondájából, a Keplerből

A NASA szakemberei még utoljára le tudták tölteni az utolsó tudományos megfigyelés adatait, majd végleg nyugdíjazták a Kepler űrtávcsövet.

  • hvg.hu hvg.hu
  • +${remainingCount} szerző
Ennyi volt: 9 év után elfogyott az üzemanyag a NASA legsikeresebb űrszondájából, a Keplerből

Régóta tudni lehetett már, hogy az emberiséget értékes ismeretekkel gyarapító Kepler űrtávcső már nem bírja sokáig, júliusban azonban még reménykedni lehetett abban, hogy az utolsó adatokat el tudja küldeni a Földre a szerkezet. Most azonban a Kepler űrtávcső örökre elnémult.

A NASA bejelentése szerint kilencévnyi működés, 19 megfigyelési misszió és több mint 2600 felfedezett exobolygó után az űrtávcsőből végleg elfogyott az üzemanyag a további tudományos munkához. A szakemberek ezért úgy döntöttek, a Földtől biztonságos távolságba állítják az eszközt. Thomas Zurbuchen, a NASA Tudományos Misszió Igazgatóságának washingtoni vezetője szerint a Kepler többszörösen is túlteljesítette magát, és lehetővé tette, hogy az élet után kutassanak a Naprendszeren túl.

NASA

Az űrtávcsőnek köszönhetően kiderült az is, hogy az éjszakai égbolton látható csillagok 20-50 százalékának van olyan sziklabolygója, amely a Föld méretéhez hasonló és a csillag lakható zónáján belül található. Mindez azt jelenti, hogy a felszínen adottak lehetnek a feltételek ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta.

Az is kiderült, hogy a mi Naprendszerünkben épp nincs olyan méretű bolygó, amiből a Kepler viszonylag sokat talált – ez a Föld és a Neptunusz közötti méretet jelent. A Keplernek köszönhetően emellett most már azt is tudjuk, hogy sok esetben a bolygók "összezsúfolva" keringenek közel a csillagukhoz. Ehhez képest a mi Naprendszerünk meglehetősen "foghíjas".

NASA

A Kepler-projektet 35 évvel ezelőtt indította el a NASA. Akkoriban még egyetlen bolygóról sem tudtunk a Naprendszeren kívülről, az űrtávcsőnek köszönhetően azonban ez megváltozott. Az eszköz 2009. március 6-án indult útnak, a legmodernebb technológiával felszerelve. A Kepler a távoli csillagok fényerejét mérte, figyelve arra, hogy a fényében történik-e változás. Ha egy megfigyelésnél ilyet tapasztalnak a szakemberek, az azt jelentheti, hogy az adott csillag előtt épp egy bolygó halad el.

Az első tervek szerint 150 ezer csillagot figyelt volna meg a Kepler, ám az első küldetés teljesítése után, négy évvel a misszió kezdetét követően meghibásodott az űrtávcső. Szerencsére a szakembereknek sikerült megoldaniuk a problémát, így több mint 500 ezer csillag megfigyelése vált lehetővé.

NASA/Ames Research Center/Wendy Stenzel

Az űrtávcső azonban nemcsak bolygók után kutatott. Az általa mért adatok segítségével a Tejútrendszer történetéről, valamint a szupernováról is kaptunk információt, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a világegyetem tágulási sebességét vizsgáljuk. A tudósok összességében egy évtizedet töltöttek el azzal, hogy a Kepler adatait kielemezték.

A kutatóknak még utoljára sikerült letölteniük a tudományos adatokat az űrtávcsőből, így végül az összes rábízott feladatot elvégezte a Kepler. A helyét a TESS veszi át, ami már javában dolgozik. Sőt, már egy igen fontos eredményt is elért: nemrég egy szuperföldet fedezett fel a NASA új szondája. A TESS a Földhöz legközelebbi 200 ezer csillagot vizsgálja, olyan bolygók után kutatva, ahol az élethez is adottak lehetnek a feltételek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.