Míg Hollandiában csupán két madárfajra lehet vadászni és az uniós átlag is csak harminc, addig a francia törvények 64 – köztük veszélyeztetettek – vadászatát is engedélyezi.
A legnagyobb fenyegetést a természetes élőhelyeik folyamatos pusztulása jelenti.
A legtöbben a megújuló energiaforrásokról a napra és a szélre gondolnak, ám van olyan energiaforrás is, amiből – ha nem tervezzük meg kellően – környezeti szempontból nem túl fenntarthatóan nyerhetünk energiát. Lássuk, mi minden szolgálhat még megújuló energiaforrásként?
Múlt hétvégén GPS jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a PET Kupa szakemberei, hogy nyomon követhessék a Tisza által szállított hulladék útját.
Több száz elpusztult elefánt tetemére bukkantak az afrikai országban: az ok ismeretlen, a kormány pedig egyelőre semmilyen vizsgálatot nem rendelt el. Így viszont azt sem zárják ki, hogy az eset nem jelent veszélyt a közelben élőkre – különösen az állatról emberre terjedő koronavírus-járvány tükrében.
Szabó Adrienn dietetikus most megjelent könyvében azt mutatja be, hogy minden külföldi szuperélelmiszernek megvan a hazai megfelelője. Arról beszélgettünk a szakemberrel, hogy a fenntartható, egészséges és környezetbarát étkezés nem mindig fedik egymást, hogy miért vette fel a harcot a bloggerekkel és influencerekkel, és hogy miért evett – kis túlzással – egy hétig jégcsapretket.
Az állateledelként is szolgáló szója miatt ugyanis erdőket irtanak ki. Két dolog azonban megakadályozza a fenntartható és környezetbarát állateledeket készítését: az ár és a jogszabályok.
Júniusban rengeteg kárt okoztak Magyarországon a villámárvizek. Az aszály után a szélsőséges, heves esőzések sújtják az országot, amire jobb, ha felkészülünk.
Arra figyelmeztet az ENSZ, hogy ijesztő mértékben termeljük a mérgező elektronikai hulladékokat, ami nemcsak a környezetre, hanem az egészségre is káros.
Arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy a növények egy jelentős része képtelen lesz kicsírázni, annyira meleg lesz az elkövetkezendő ötven évben. Ha pedig nem tudnak csírázni, nem élik túl.
Műanyagmentes július ide vagy oda, a koronavírus miatt óriási mértékben nőtt az igény a kis kiszerelésű, előre csomagolt ketchupra, mustárra, majonézre és más fűszerekre.
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
Miután már nem hordjuk, a földbe ásva két év alatt teljesen le is bomlik a lábbeli – állítják a készítők.
A napokban jelent meg a Hajógyári-szigeten tervezett új beruházások pontos dokumentációja, amely egy kajak-kenu központ létesítésének tervét és az egész sziget árvízvédelmi célú beruházását célozza. A WWF Magyarország álláspontja szerint a beruházás nemcsak egy újabb értékes városi zöldfelület beépítése miatt káros, de a Duna erősen beszűkített árterének további csökkentése sem bölcs döntés a klímaváltozás hatásainak árnyékában.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
Műanyag palackok és nejlonzacskók helyett szájmaszkokat és latex kesztyűket mos partra idén a víz. Több üzletben és vendéglátó-helyiségben a fertőzésveszély miatt először nem engedték, hogy saját zsákba, dobozba vásároljunk. A koronavírus-járvány felforgatta azt, ahogy az egyszer használatos műanyagokra gondolunk. De búcsút mondtunk a csomagolás- és műanyagmentes életnek?
A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.
