szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A megfelelő anyagválasztással az új vagy a régi építésű társasházak beépített kibocsátásait is jelentősen csökkenthetjük – erről ír a Másfél fok.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Az épületek jelenleg a globális kibocsátások közel 40%-áért felelnek, ennek nagyjából kétharmadát az épületek üzemeltetése -–főleg az energiafelhasználás – adja, egyharmada azonban az építőanyagok kitermeléséhez, gyártásához és beépítéséhez kötődik – derül ki a Másfél fok elemzéséből.

A kibocsátások a régi épületállomány esetében elsősorban az energiahatékonyság hiányából fakadnak, az új építésűeknél pedig leggyakrabban a beépített anyagok jelentik a fő környezeti-éghajlati terhelést, azonban a tanulmányból kiderül, hogy akár egy Kádár-kocka, akár egy új építésű társasház beépített kibocsátásait lehet csökkenteni megfelelő anyagválasztással.

Új építésű társasházak esetében a beépített anyagok gyártása már gyakorlatilag ugyanakkora környezetterhelést jelent, mint az épület élete során elhasznált energiahordozók összkibocsátása:

a gyártás kibocsátásának 90%-át maga a fal teherhordó szerkezeti anyaga adja, a különböző hőszigetelő anyagok és vakolatok viszont elhanyagolhatóan kis részét teszik ki.

A legnagyobb baj a betonnal van, hiszen bár a fajlagos kibocsátása alacsonyabb, mint akár a festéké, óriási mennyiséget használunk fel belőle.

Egy átlagos 100 m2-es családi házba nagyjából 10-15 tonna beton kerül az alaptól a tetőig.

Ezért, ha a cementgyártás egy ország lenne, a harmadik legnagyobb kibocsátó lenne a világon (Kína és az USA után). Ráadásul a különböző betonszerkezetek felelnek a beépített építőanyagok karbonlábnyomának több mint feléért.

Ha az eredeti vasbeton-szerkezetek helyett más, kisebb környezetterhelésű, de azonos műszaki értékű anyagokat használunk, például falazóblokkot vagy kerámia béléstestes födémet, az anyagokhoz kötődő kibocsátások akár 20%-kal alacsonyabbak lehetnek, fafödém alkalmazásával pedig akár a harmadára lehet csökkenteni a szennyezést.

Felújítani szinte mindig kedvezőbb, mint egy épületet lebontani és teljesen újat építeni, így egy jól felújított Kádár-kocka is lehet abszolút fenntartható – mutat rá a tanulmány, pedig

a kockaház kibocsátása eredetileg, felújítás nélkül elérheti a 300 tonna szén-dioxidot 30 év alatt.

A hőszigetelő anyagok egy épület használata során jelentősen hozzájárulnak az energiamegtakarításhoz, környezeti szempontú „megtérülési idejük” 1-2 év körül mozog.

A külső falak és a padlásfödém utólagos hőszigetelése nagyjából 1 év alatt térül meg, azaz az 1 éves energiamegtakarítás fedezi a hőszigetelések legyártásával járó kibocsátásokat. Kisebb a környezetterhelése a kevés feldolgozáson átesett anyagoknak, például a szalmabála-hőszigeteléseknek, melyek mezőgazdasági hulladéknak tekinthetőek. Emellett a vályog használatával is harmadára tudjuk csökkenteni a kibocsátásokat

A tanulmány kiemeli, hogy az állam és a törvényhozók feladata, hogy megfelelő jogszabályi, tanácsadói és támogatási környezettel ösztönözzék a polgárokat és a gyártókat a szemléletváltásra. Ha a tagállamok elfogadják az EU új előterjesztését az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) felülvizsgálatáról, akkor fokozatosan válik kötelezővé az életciklus elemzés alkalmazása, és 2030-tól új épületek esetén a teljes életciklusra vetített üvegházhatású gázkibocsátás is szerepelni fog az energiatanúsítványon.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Ballai VInce - Csányi Nikolett Zhvg

Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó

Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.