Évtizedek rohamosan csökkenő egyedszáma után egyre több a tigris néhány országban
A szigorúbb környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt évtizedek csökkenő egyedszáma után végre pozitív hírről is beszámolhattak a környezetvédők.
A szigorúbb környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt évtizedek csökkenő egyedszáma után végre pozitív hírről is beszámolhattak a környezetvédők.
A különösen súlyosan érintett országokban akár 10 évet is elvehet az emberek életéből a szennyezett levegő.
Újszerű alapanyagot fejlesztettek ki a kutatók, amivel hatékonyabban lehetne hűteni a testet, mintha egy egész helyiséget hűtenénk.
Több mint 14,2 ezer milliárd dolláros kárt okozhatnak az áradások az évszázad végéig, ez a világ GDP-jének ötöde.
Az ok egyszerű: 2015 óta öt centbe kerülnek a vásárlóknak. A bevezetés óta 95 százalékkal kevesebb egyszer használatos műanyag zacskót adtak el.
A szabadon garázdálkodó, aranyos házikedvencek elég komoly fenyegetést jelentenek a (náluk kisebb) ritka állatfajokra.
Változás, válság vagy katasztrófa? Miért nem hiszünk a tudósoknak, és miért van már elegünk a témából? Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságmenedzserrel, az Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának elnökével beszélgettünk arról, hogyan is kellene hatékonyan beszélnünk a klímaváltozásról.
Élelmiszeripar, nagyüzemi állattartás, divat és klímaváltozás: összegyűjtöttük az elmúlt időszak legnagyobb hatású, fenntarthatósággal (vagy éppen fenntarthatatlansággal) kapcsolatos dokumentumfilmjeit és sorozatait.
A koronavírus-járvány rámutatott a jelenlegi rendszerek fenntarthatatlanságára, a globalizáció árnyoldalaira, de amint elkészül a vakcina, megint elfelejtünk majd mindent – mondja Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője, akivel arról beszélgettünk, hogy miért nem vesszük komolyan a tudósok figyelmeztetéseit, és arról, hogy a kormányoknak, a cégeknek vagy az embereknek kell változást kicsikarniuk. Interjú.
Az ázsiai szigetország lakói használják a legtöbb nejlonzacskót a világon.
Az elsődleges vizsgálatok alapján valószínűleg természetes toxin okozta az állatok halálát.
A rizs jobban elraktározza a szervetlen arzént, mint más gabonafélék, és a talajból, de vízfolyáson keresztül is belekerülhet.
Ezekkel az építményekkel megpróbálják a természetes élőhelyüket visszahozni a városi környezetbe.
Két és félszer nagyobb valószínűséggel hordoznak magukban emberre is veszélyes fertőzést azok az állatok, amelyeknek a természetes élőhelyét pusztítjuk. A kis testű, gyorsan mozgó állatok – például a rágcsálók és a denevérek – pedig könnyen beviszik ezeket a városokba is.