Tíz év alatt majdnem 90 százalékkal csökkent a napenergia ára
2009-ben még több mint 220 százalékkal volt drágább napelemparkot építeni, mint szénerőművet. Mostanra fordult a kocka.
Tiltakoznak az ott élők a Galvani körút ellen
Körút helyett forgalomcsillapítást akarnak elérni a tiltakozók és arra hívták fel a figyelmet, hogy a belvárosi forgalomcsökkentés nem mehet a külvárosban élők kárára.
Brazília csak 2060-ra vállalja a karbonsemlegességet
Nem fogadta kitörő lelkesedés a dél-amerikai ország vállalását, a szakértők szerint amit Brazília a kibocsátása csökkentése érdekében tesz, édeskevés.
Kertet építenek Londonban a koronavírus-járvány áldozatainak emlékére
A 2021 elején kialakított közkert egy nagyobb kampány része lesz: minél több természetes zöldfelületet szeretnének kialakítani a londoniaknak.
Fordulópont: már többet nyom a Földön a műanyag, mint az élőlények
Egy ember egy hét alatt több mesterséges anyag létrehozásáért felelős, mint a saját testsúlya.
Még jócskán vannak gyermekbetegségei az ötéves párizsi klímaegyezménynek
Áttörésnek látszó eredmény született napra pontosan öt évvel ezelőtt Párizsban, az ENSZ klímacsúcsán: a résztvevő államok a történelemben először vállaltak számszerűsíthető kötelezettségeket az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának a csökkentésére. Bár világszerte nő a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixből, a megállapodás ellenére még mindig tovább nő a károsanyag-kibocsátás.
Csomagolás gyerekrajzba, fenyőfa kölcsönbe: hogyan tegyük zöldebbé a karácsonyt?
A karácsony felér egy valóságos ökológiai katasztrófával: újrahasznosíthatatlan csomagolópapírok tömkelege, felesleges ajándékok és az ünnepi menüt is elszabja a legtöbb család. Cikkünk azonban számos ötlettel szolgál arra, hogyan tehetnénk fenntarthatóbbá az idei ünneplést.
Nem érdekli a magyarokat a migráció, de annál jobban aggódnak a klímaváltozás miatt
Az európai átlagnál is súlyosabb problémának tartják a magyarok a klímaváltozást. Klímabajnoknak azonban nem mondanák az országot az Európai Beruházási Bank legújabb felmérése szerint.
Addig környezettudatosak a magyarok, amíg olcsó
Egy új kutatás azt vizsgálta, egy átlagos magyar mit tesz a fenntarthatóságért, és hajlandó-e lemondani érte bizonyos dolgokról.
Sutba a csatornákkal: nem elvezetni, hanem gazdálkodni kellene az esővel a városokban
Egyre többen leszünk és egyre nagyobb számban fogunk városokban élni, így egyszerre vagyunk okozói és elszenvedői is a természetes vízkörforgás változásainak. A klímaváltozás miatt megváltozó csapadékeloszlás és a melegedő nyarak már most egyszerre fenyegetik villámárvizekkel, szárazsággal és hőhullámokkal városainkat, amihez ha nem alkalmazkodunk, évről évre növekedő károkkal számolhatunk. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk. Ehhez nyújt eszközöket a természeti folyamatokat imitáló kék-zöld infrastruktúra tervezés.
Lecserélné a fizetésemelését némi plusz madárcsicsergésre?
Az európaiak elégedettségét és jóllétét vizsgáló kutatókat is meglepte az eredmény, mekkora boldogságot okoznak a madarak az embereknek.
Hogyan nem pazarolnánk el az esőt?
Miért jobbak a térkövek mint az aszfalt? Mi célt szolgálnak a "körbebetonozott" fák? Miért nem csupán dekoráció a növény, ha a városok vízkörforgásáról van szó? Számos egyszerű és költséghatékony módszerrel lehet javítani azon, hogyan gazdálkodunk a városokra hulló esővízzel.
Készülnek a magyar gazdák a természeti csapásokra
Idén sokkal több biztosítást kötöttek a hazai termesztők a termésükre, aminek az egyik oka a kedvezőbb feltételek, másrészt az egyre nagyobb kár, amit a szélsőséges időjárás okoz.
Meghan Markle instant zabtejet készítő cégbe fektetett
Fenntarthatónak és etikusnak nevezi termékeit az a cég, amelybe Sussex hercegnője pénzt invesztált.
Lehet-e burger, ami szójából készül és bőr, ami ananászból?
Legyen szó tejtermékekről, húskészítményekről, vagy akár ruhadarabokról, egyre több cég kínál növényi alapú helyettesítőt az állati eredetű termékekre. Az elnevezéseket azonban heves vita övezi és sok esetben nem is mindig jelenthetjük ki, hogy a növényi megoldás egészségesebb vagy éppen környezetbarátabb.
Hogyan éri el Koppenhága, hogy ne öntse el a várost egy felhőszakadás?
A dán fővárosban 2011-ben két óra alatt 15 centiméternyi eső esett, a belvárosi üzletek százai kerültek víz alá. Így még abban az évben egy nagyszabású tervet készíttettek arra, hogyan kezelje a város a felhőszakadásokat, ami Budapestnek is példaként szolgálhat a sok közös vonás miatt.
Így kellene kezelni Budapest csapadékvíz problémáit
A klímaváltozás miatt egyre csak nő annak a veszélye a fővárosban, hogy a lezúduló vízmennyiség túlterheli a szivattyúkat és a visszatorlódó szennyvízzel kevert csapadékvíz elárasztja a belvárost. De vajon hogyan lehetne ezt orvosolni és milyen lehetőség rejlik a lakótelepben és a rozsdaövezetekben?
Nincs könnyű dolga, ha fenntartható olajat szeretne
A főzéshez használt növényi olajok sok gondot okozhatnak: ilyen az erdőirtás, a jelentős vízhasználat, vagy hogy a növények termesztése során tönkreteszik a talajt.
A franciák és a hollandok arra szólították fel az EU-t, hogy vessen gátat a „zöldre mosó” befektetéseknek
Fenntartható befektetéseket akar ösztönözni az Európai Unió, szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy szigorúan szabályozni kellene, milyen befektetésre mondhatják rá, hogy az klímabarát.
Először mondta ki bíróság, hogy a légszennyezés felelős egy kislány haláláért
Évek óta tartó perben született precedens értékű döntés: az angol bíróság állapította meg először a világon, hogy a határértéket meghaladó légszennyezés felelős egy 9 éves kislány haláláért.