szerző:
Vándor Éva
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A közösségi média jó ideig velünk marad még, így érdemes lenne kitalálni, miként lehet együtt élni vele úgy, hogy ne tegyük kockára a mentális egészségünket.

A folyamatos görgetésre tényleg könnyű rákattanni. Az agyunk viszont nem feltétlenül képes feldolgozni azt a disszonanciát, amely a közösségi média gondosan beállított fotói, illetve a saját retusálatlan életünk és hétköznapjaink között feszül. Ennek a felismerése, értelmezése és helyén kezelése a felnőttek számára sem könnyű, a kamaszoknak viszont sokszor teljesen lehetetlen feladatot jelent. A közösségi média mentális egészségre gyakorolt káros hatásairól már korábban is jelentek meg szakértői figyelmeztetések, de most egy brit szervezet állt elő kőkemény számokra alapozott következtetésekkel, miszerint a közösségi média és a valóság közötti szakadék a fiataloknál olyan mentális problémákhoz vezet, mint a szorongás, depresszió, alvás- és testképzavar.

A Royal Society for Public Health nagyszabású tanulmánya szerint ezekhez a problémákhoz a legnagyobb mértékben a világszerte ma már 700 millió felhasználót megmozgató Instagram járul hozzá. A tanulmány szerzői a korábbi kutatási eredményeket vetették össze a saját, 1500 fős felmérésükkel. 14 és 24 év közötti fiatalok közösségi médiás – Instagram, Facebook, Snapchat, Youtube, Twitter – jelenlétét vizsgálták, majd többek között a szorongásaikról, a közösséghez tartozás érzéséről, az identitástudatukról, a testképükről, az alvási szokásaikról kérdezték őket.

©

A rossz hír az, hogy a Youtube-on kívül lényegében mindegyik közösségi oldalnak negatív hatása volt a fiatalok mentális egészségére. A lista élén az Instagram és a Snapchat van, majd a Facebook és a Twitter következik. Az Instagram különösen a szorongás és a testképzavarok kiváltása terén szerepelt hangsúlyosan, és talán nem meglepő, hogy elsősorban a fiatal lányokra van negatív hatással. A tanulmány egyik szerzője, Matt Keracher a CNN-nek azt mondta, az Instagram a tökéletesre filterezett képekkel szinte felhívja a lányokat arra, hogy összehasonlítsák magukat ezzel a virtuális, retusált valósággal, és mivel a tükörbe nézve nem filtereken keresztül látják magukat, könnyen érezhetik úgy, hogy az ő testük nem elég szép, nem elég formás, nem elég feszes, nem elég tökéletes. A szakértők ezért  arra figyelmeztetnek, hogy most épp egy egész generáció úgy nő fel, hogy torzul a testképe és az önbizalma a mindenhonnan áradó retusált fotók miatt.

Bár az Instagram szerepelt a legrosszabbul a felhasználók jólétének a viszonylatában, azt hozzá kell tenni, hogy mindegyik közösségi oldal hozzájárult valamilyen formában ahhoz, hogy a fiatalok rosszul aludjanak és fáradtnak érezzék magukat.

Ideje kijelentkezni

A most megjelent tanulmány szerzői azt szeretnék elérni, hogy a közösségi média kevésbé legyen olyan, mint a vadnyugat, ha a gyerekek mentális egészségéről és jólétéről van szó.

A kutatók ezeknek a káros hatásoknak a kivédésre azt javasolják, hogy a közösségi oldalak tegyék valamilyen formában egyértelművé, ha egy fotót digitálisan manipuláltak – például egy vízjellel a kép egyik sarkában. De volt a valóságtól ennél sokkal inkább elrugaszkodott ötletük is: azt javasolták, hogy a közösségi oldalak emlékeztessék a felhasználókat arra, hogy mikor jött el az ideje a kijelentkezésnek – ami azért valljuk be, némileg ellentmond a közösségi oldalak érdekeinek. Egy olyan alkalmazást képzelnek el, amely monitorozza, hogy egy felhasználó mennyi ideig van a közösségi oldalakon, és egy felugró ablakban figyelmezteti, ha már károsnak minősülő mennyiségű időt töltött ezeken a platformokon. Nemcsak annak van ugyanis jelentősége a mentális egészség szempontjából, hogy mi kerül a felhasználók szeme elé, hanem annak is, hogy mennyi időt töltenek a közösségi oldalakon. Egy 2015-ös tanulmány szerint napi több mint két óra a közösségi oldalakon összefüggésben van a tinédzserek mentális egészségi gondjaival, szorongásaival, sőt az öngyilkossági gondolataikkal is.

Sokat árt, de sokat segít is

Ezek után persze könnyű lenne démonizálni a Facebookot és a többi oldalt, de az igazság az, hogy ezek a platformok ugyanakkor nagyon sok segítséget is képesek nyújtani. Például pont az előbb emlegetett mentális egészségbeli tapasztalatok megosztásánál. Sok fiatal például azokon a posztokon keresztül ismeri meg ezeket a jelenségeket, és esetleg ismer rá a saját maga tapasztalataira, amelyeket a kortársai posztolnak vagy kommentekben szóba hoznak. A különböző támogató csoportok és oldalak lájkolásával pedig egy olyan közegben lehet, ahol érzelmi támogatásra és közösségre lelhet.

Az Instagram próbálkozott is azzal, hogy valamiféleképpen foglalkozzon a mentális egészség kérdésével. Tavaly tette lehetővé, hogy a felhasználók anonim módon jelezzék egy-egy képnél, ha úgy gondolják, hogy a posztolónak segítségre van szüksége. Amint megjelöli valaki a képet, a tulajdonosa kap egy üzenetet: „Valaki látta az egyik posztodat, és úgy gondolja, hogy talán nehéz időkön mész keresztül. Ha támogatásra van szükséged, szeretnénk segíteni”. Az üzenet mellett a segítségkérés különböző opcióit is megkapják az érintettek. Persze nem könnyű belőni azt a vékony határt, ahol egy ilyen üzenet még segítőkésznek tűnik, de már nem tolakodó, ezért az Instagram olyan szakértői szervezetekkel egyeztetett, amelyek például evési zavarokkal vagy öngyilkosság-megelőzéssel foglalkoznak. Ezeket az eszközöket úgy igyekeztek kifejleszteni, hogy a felhasználók tudják és érezzék, hogy egy segíteni akaró közösség veszi körül őket – egy pont olyan pillanatban vagy időszakban, amikor a leginkább szükségük van erre az emlékeztetőre.

Tanítani kellene

Ha a Facebookon azt látjuk, hogy a barátaink folyton vakációznak, de ha épp nem, akkor is buliznak vagy a teraszokon fröccsöznek, könnyen kiválthatja az érzést, hogy miközben mások, ráadásul a kortársaink, élvezik az életet, mi kimaradunk minden jóból. A közösségi oldalak a brit tanulmány szerint táplálhatják az alkalmatlanság érzését, a valóságtól elrugaszkodott elvárásokat és rendesen visszavághatják az önbizalmat is.

Egy orosz testépítő versenyen fotózák a résztvevőket
©

Ezek a megtapasztalások a gyerekeket különösen váratlanul érhetik, a szakértők ezért azt javasolják, hogy legyen része a tantervnek a biztonságos közösségi médiahasználat, a gyerekekkel foglalkozó szakemberek képzésébe is vegyék be az internethasználat kezelését, és természetesen még több kutatásra is szükség lesz a közösségi oldalak és a mentális egészség közötti kapcsolat feltárására.

Az Instagram és Snapchat mentális egészségre gyakorolt romboló hatását a szakértők elsősorban a képcentrikusságnak tulajdonítják, ezek valamiért sokkal könnyebben kiváltják a felhasználókból a magukkal való elégedetlenség, az alkalmatlanság és a szorongás érzését.

Van azonban még egy szempont, amit érdemes figyelembe venni: nemcsak a közösségi oldalakon eltöltött idő számít, hanem az is, hogy egy felhasználó hány ilyen oldal között zsonglőrködik. A kutatások végkövetkeztetése talán nem meglepő: minél több platformon van jelen valaki, annál nagyobb nála a depresszió és a szorongás kockázata.

Ebben a témában 2014-ben készítettek egy kutatást. 1787 fiatalt kérdeztek meg arról, hogy hányszor léptek be a 11 legnépszerűbb közösségi oldalra a Facebooktól a Redditen és a Pinteresten át a Tumblrig és a Vine-ig. Kiderült, hogy azoknál, akik hét vagy ennél is több platformra jelentkeznek be rendszeresen, háromszor nagyobb a kockázata a depressziónak és a szorongásnak, mint azoknál, akik legfeljebb két közösségi oldalon görgettek végig. A tanulmány szerzői az eredményt azzal magyarázzák, hogy két felületet még viszonylag otthonosan lehet kezelni, és így van esélye annak, hogy a felhasználó idővel egy közösség tagjának érzi magát – hiszen ez van a közösségi média nevében –, és valószínűbb az is, hogy az oldal pozitív hatással lesz rá. Hét-nyolc oldalnál viszont ez már sokkal nehezebb, mert különböző világok között kell navigálni és kapcsolódást találni, ami már negatív hangulatot és érzelmeket kelthet.

Az összefüggés elég erősnek tűnik ahhoz, hogy azt javasolják az orvosoknak, ha egy páciens depressziós, szorongásos tünetekkel fordul hozzájuk, kérdezzenek rá arra, hogy használja-e – és ha igen, hogyan – a Facebookot és a többi oldalt. Kiderülhet ugyanis, hogy az online szokásaik összefüggésben állnak a tüneteikkel, és ebben az esetben például sokat segíthet, ha másképp állnak hozzá a közösségi oldalakhoz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elindította az Instagram a lemásolt TikTokot, itt a Reels

Elindította az Instagram a lemásolt TikTokot, itt a Reels

A viharok elvonulnak, marad az egész napos eső

A viharok elvonulnak, marad az egész napos eső

„Nem innen indulna Tenerifére járat” – vidéki repterek fejlesztéséért bolondul a kormány

„Nem innen indulna Tenerifére járat” – vidéki repterek fejlesztéséért bolondul a kormány