Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már jövőre minden iskolában lesz erős internet, de a Digitális Oktatási Stratégia alapján ezen kívül átalakulhat a tankönyvpiac, minden gyerek okoseszközzel mehet iskolába, új szemléletű tanórák lesznek, a tanároknak számot kell adni a digitális kompetenciájukról. Horváth Ádámmal, a stratégia megvalósításáért felelős Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjével beszélgettünk.

hvg.hu: Egy éve fogadta el a kormány a Digitális Oktatási Stratégiát (DOS), amely fő célként azt jelölte meg, hogy egy gyerek se kerülhessen ki digitális írástudás nélkül a közoktatásból. A fura csak az, hogy a mai iskolai gyakorlathoz képest a DOS-ban leírtak egy egész más oktatási világot írnak le. Hogyan tud akkor kapcsolódni a köznevelési rendszerhez?

Horváth Ádám: A hagyományos oktatási környezet egyetlen országban sem tud megfelelni azonnak az elvárásoknak, amiket a munkaerőpiac és a társadalom az utóbbi években támaszt az iskolákból kikerülők kompetenciáival kapcsolatban. Magyarországon is jelentős lemaradással indulunk, hiszen eddig nem épült be garantáltan a képzésbe a digitális kompetenciák átadása. Sok lelkes pedagógus ezen egyes helyeken tudott kis lépésekben javítani (a gyerekek okoseszközeinek bevonásával, elektronikus mérési rendszerekkel, a Digitális Témahéten való részvétellel stb.), de az egész rendszer még nem alkalmas arra, hogy a digitális megközelítésű tanulást-tanítást nyújtsa. A digitális stratégia tehát nem pusztán az iskolai sávszélesség bővítését, a wifi kiépítését, a tantermi és tanári eszközök beszerzését, a pedagógusok digitális fejlesztését vagy a digitális tananyagok előállítását követeli meg, hanem a jelenlegi szabályozási rendszer megfelelő átalakítását is. Ez egy többlépcsős, hosszabb folyamat lesz.

Horváth Ádám
©

hvg.hu: Mikorra várható, hogy minden gyerek digitális írástudóként hagyja el a közoktatást?

H. Á.: 2023-25-re válhat ez általánossá. Fontos látni, hogy a már ma is gyakran napi többórás „kockulás” vagy Facebook-használat nem jelenti azt, hogy a fiatalok a munkaerőpiac szempontjából releváns digitális kompetenciákkal rendelkeznének. A digitális írástudás ennél sokkal többről szól. Természetesen, ha az állam nem lépne semmit, akkor is bővülne valamennyire a digitálisan írástudók aránya, hiszen a szülők a piacon fellelhető lehetőségek (programozótáborok, szakkörök stb.) felé orientálják a gyerekeket már ma is. Ez azonban nagyon veszélyes trend: azok a gyerekek, akiknek a szülei ezt nem engedhetik meg maguknak, végleg kieshetnek a munkaerőpiacról, és ezzel társadalmi leszakadásuk is konzerválódhat. Ezért fontos, hogy a digitális készségek elsajátítását gyorsítsuk, és mindenki számára hozzáférhetővé tegyük. A DOS egyes elemei már az idei és a jövő tanévben megvalósulnak, de a tervek szerint is a 2020-as évekre épülhet ki az a komplex rendszer, aminek vannak infrastrukturális, szabályozási, mérésértékelési, a kimeneti szabályozókat leíró elemei. Ebbe a körbe tartozik a DOS-tól függetlenül, de szakértőinek bevonásával készülő új Nemzeti Alaptanterv, a NAT is, amelynek új koncepciója már most is jól láthatóan reagál a társadalmi elvárások változására.

Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK)

A DPMK a Digitális Jólét Nonprofit Kft. szervezeti egységeként a Digitális Oktatási Stratégiája (DOS) szakmai implementációját támogató szervezet. A Digitális Jólét Nkft. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában és vagyonkezelésében álló, 100 %-ban állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság. A társaság szakmai felügyeletét Deutsch Tamás a magyar internet fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatok, azaz a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos látja el.

hvg.hu: A most hatályos NAT is fontos kompetenciának tekinti – legalábbis papíron – a digitális kompetenciákat.

H. Á.: Igen, de ezt annyira mégsem építi be a tartalmi szabályozásba, hogy azzal garantálja is, hogy senki nem hagyja el az intézményrendszert a megfelelő szintű digitális írástudás nélkül. Jelenleg 8-10 százalék szabad mozgástere van a pedagógusoknak, az új NAT-ban 40 százalékos lesz. A cél az, hogy bizonyos feladatokat, komplex problémákat a diákok meg tudjanak oldani, de ehhez nem feltétlenül kell olyan mennyiségű lexikális adatot elsajátítaniuk, mint most. Ugyanakkor fontos, hogy már az új NAT teljes bevezetése előtt lépnünk kell legalább az infrastruktúra és a pedagógusképzés terén, hiszen a munkaerőpiac már a mostani iskolásoktól is el fogja várni az alapvető digitális kompetenciákat.

hvg.hu: Egyébként mi az, hogy digitális írástudás? Meg lehet ezt határozni?

H. Á.: Ma még valóban nem tudjuk megmondani, hogy milyen szintű digitális írástudással hagyják el az iskolát a fiatalok, hiszen nincs erre semmilyen mérési rendszer. A munkaerőpiaci visszajelzésekből, a PISA-tesztek eredményeiből és egyes hazai felmérésekből következtetünk a kompetenciák hiányára. Ezt mérhetővé kell és lehet tenni. Létre fogunk hozni – uniós mintára – egy referenciakeretet, ami alapján ezt meg tudjuk tenni. Ez lesz az IKER, az Infokommunikációs Egységes Referenciakeret.

Mert az, ha valaki kiválóan használja a Facebookot és még néhány alkalmazást, még korántsem elegendő egy korszerű, digitális eszközökre épülő munkakör betöltéséhez.

hvg.hu: Hogy lehet úgy a digitális kompetenciákat fejleszteni, hogy közben „le kell adni” a tananyagot, rohanni kell?

H. Á.: Ehhez egy teljes szemléletváltásra van szükség. A tanárnak úgy kellene feldolgoznia a tananyagot, hogy a gyerekeket beszéltesse, a diákok legyenek aktívak, ne ő. És minden tanárnak – a biológiatanártól a magyartanárig – feladatává kell tenni, hogy részt vegyen a digitális kompetenciafejlesztésben.

hvg.hu: A pedagógusok döntő többsége nem készült fel erre. Hogy lehet ezen, rövid időn belül változtatni?

H. Á.: Az innovatív pedagógusok már most is sok esetben a napi gyakorlatban is kiválóan használják a digitális eszközöket. Ők azonban a mai rendszerben igencsak erős ellenérdekeltség mellett dolgoznak. A cél az lenne, hogy a pedagógusok nagy része kezdjen el ilyen technológiákat használni. Ehhez viszont el kell érni, hogy egy ilyen szemléletű tanítás ne jelentsen irreálisan nagy pluszterhet számukra, és persze rendelkezzenek a megfelelő eszközökkel.

Sok pedagógus onnan indul ki, hogy a hagyományos frontális pedagógiát kezdi el digitalizálni: amit eddig elmondott, azt bemutatja videón. Ez azonban nem digitális pedagógia, csak egy hagyományos pedagógia, különböző informatikai eszközökkel támogatva.

Ebben ugyanis nem jelennek meg a digitalizálás fő jellegzetességei: az információ azonnali hozzáférhetősége, a megosztás, közös munka lehetősége, valamint a problémaközpontúság, amelynél az eredményes megoldás fontosabb az előre rögzített út követésénél.

hvg.hu: Ha egy tanár eredményesen szeretné beilleszteni a digitális tartalmakat az órájába, rengeteg felkészülési időre van szüksége. Ma a rendszer olyan, hogy szinte kizárólag a konkrét 45 perces „letanított” órákat veszi figyelembe, azt fizeti. Miért kezdene bele egy ilyen sok energiát és időt igénylő munkába a pedagógus?

H. Á.: Mérhetővé és elismerhetővé kell tenni ezt a plusztevékenységet. A Digitális Pedagógiai Módszertani Központban most többek között ezen dolgozunk. Továbbá azon, hogy az óravázlatok sztenderdizálásával hogyan lehet megosztani ezeket a terveket, ötleteket. Így nem kell minden egyes folyamaton minden egyes tanárnak végigmennie. A megosztás sokkal hatékonyabbá teheti a folyamatokat, és radikálisan csökkentheti a pluszmunkaterheket. Ha ezek a terhek egy szint alá csökkennének, máris finanszírozható lenne a többletmunka. Ki lehet találni olyan konstrukciókat, hogy külön fizessük azokat a tanárokat, akik kidolgozzák ezeket a sokak által használható óraterveket.

hvg.hu: Ez egy támogató rendszer lenne. Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos korábban viszont azt nyilatkozta, hogy a pedagógus-életpályamodellbe is be kell építeni egy olyan digitális pedagógiai modult, amit minden pedagógusnak teljesítenie kell. Akkor most támogató rendszerben vagy kötelezően előírt, adminisztratív rendszerben gondolkodnak?

H. Á.: Büntetést senki nem akar bevezetni. Mivel azonban a köznevelésben megjelenik az a cél, hogy a gyerekek digitális kompetenciáit fejleszteni kell, ezzel együtt jár, hogy aki nem végzi el az ebben rá eső munkát, azt nem lehet a pedagógus-életpályarendszerben továbbléptetni. Ezért az életpályába hosszú távon be kell építeni olyan kritériumokat, amikkel nyomon tudjuk követni, hogy a pedagógus rendelkezik-e az elvárt digitális alapkompetenciákkal. Erre is van nemzetközi keretrendszer, aminek a honosítására javaslatot fogunk tenni. Az is elképzelhető, hogy a digitális pedagógiai kompetenciákat elválasztjuk az életpályamodelltől, és azon belül ez egy pluszlépcsőt jelent majd. Az biztos, hogy ha egy tanár fel akar majd készülni a jelenleg még a kidolgozás kezdetén álló kritériumokra, ingyenes képzéseken vehet majd részt. Ennek a folyamatnak azonban nagyon az elején tartunk, és semmiképpen nem szeretnénk olyan feltételekre javaslatot tenni a szaktárcának, amelyek nem megvalósíthatóak, vagy akár kontraproduktívak és túlzásba esnek a digitalizálás terén.

©

hvg.hu: Sokkal konkrétabb előfeltétele a digitális pedagógia elterjedésének a megfelelő infrastruktúra és eszközpark kialakítása az iskolákban. A DOS ebben egész konkrét ígéreteket fogalmaz meg.

H. Á.: A jelenlegi intézményrendszer, azzal az eszközellátottsággal, amivel rendelkezik, alkalmatlan a digitális pedagógia bevezetésére. Hogy minden gyereknek vásároljon az állam egy-egy digitális eszközt, az hosszú távon nem fenntartható. De ma is a legtöbb gyereknek ott van a zsebében valamilyen okoseszköz, amit 40 százalékban az iskolában használ. Kár is lenne két – egy iskolai meg egy otthoni – gépet üzemeltetni. Egyszerűbb lenne egy olyan eszköz, amit mindenütt használhat. Az lenne a cél, hogy minden egyes gyereknek legyen saját felülete, fiókja, tárhelye, és akárhol van, be tudjon jelentkezni a megfelelő alkalmazásokba a saját eszközével.

hvg.hu: Tehát az az elképzelésük, hogy néhány év múlva minden gyerek egy tablettel vagy laptoppal indul iskolába?

H. Á.: Pontosan.

Teljesen felesleges papíralapú tankönyveket, munkafüzeteteket, szöveggyűjteményeket magukkal cipelniük.

Mellesleg azok ára több évre vetítve több mint egy tablet ára. Egy olyan BYOD-modellt (Bring Your Own Device – hozd a saját eszközödet – a szerk.) kell kidolgoznunk, ami lehetővé teszi, hogy a meglévő hagyományos, papíralapú rendszer költségeit fokozatosan, felmenő rendszerben áttereljük egy digitális környezet finanszírozásába. A felmérések szerint a középiskolás gyerekek túlnyomó többsége már most is rendelkezik laptoppal. Erre nyugodtan lehet támaszkodni. Azoknak a diákoknak, akiknek a szülei nem engedhetik meg az eszköz beszerzését, valamilyen tartós bérlet formájában lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolából vehessék ki az eszközöket.

hvg.hu: Mikorra valósulhat meg ez az áttérés?

H. Á.: A BYOD modell pilotprogramjának, az üzleti modell kipróbálásának 2019 végéig le kell zajlania. Utána indulhat el felmenő rendszerben az áttérés. 2021-22-ben már lesznek olyan korosztályok, akik teljes egészében ilyen eszközökkel dolgozhatnak. Ugyanakkor, az alsó tagozat elején, amikor még egyszerű készségfejlesztés zajlik, még nem szükséges, hogy saját eszközökkel rendelkezzenek a gyerekek.

©

hvg.hu: Az eszközpark ugyanakkor önmagában kevés. Ma az iskolák arról panaszkodnak, hogy akkor sem tudnának digitális órákat tartani, ha akarnának, mert nem elég széles a sávszélesség, nincs elég jó wifi-lefedettség.

H. Á.: Itt már lezajlottak azok a közbeszerzések, amelynek keretében – uniós pénzből – a közoktatási intézmények túlnyomó többsége szélessávú internet hozzáférést kap; több helyen jövő év elején már ott lesz, de 2019 végéig minden iskolában kiépíti a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). Erre épül majd rá a wifihálózat első körben az állami fenntartású intézményekben. Minden olyan intézménybe, ahol 500 diáknál kevesebb van, 100 Mbit-eset, ahol több, oda gigabites hálózatot tervezünk telepíteni. Az a célunk, hogy minden iskolahasználó, ha bejelentkezik a saját kódjaival az iskolai hálózatba, akkor elérje a saját profiljának megfelelő szolgáltatásokat.

hvg.hu: Mindez mennyibe kerül?

H. Á.: A wifi mintegy 18 milliárd forintból épül ki az iskolákban. A szélessávú internet kiépítése a konvergencia régiókban részben a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében valósul meg, részben egy 10 milliárdos keretösszegű GINOP-forrásból. Közép-Magyarországon pedig hazai forrásból épülnek ki a hálózatok és a wifi.

hvg.hu: És az egész DOS bevezetése és az e mentén szervezett iskolai gyakorlat mennyibe kerül?

H. Á.: A mi kalkulációink szerint a DOS elvei szerinti normál, üzemszerű működés plusz több tízmilliárd forintot jelent évente. De több kutatás is bizonyítja, hogy mindez nagyon megtérülne. A szövegértési kompetencia egy százalékpontnyi emelkedése az adott ország GDP-jét is nagyjából ennyivel növeli. A munkaerőpiacon belül, a digitális készségekre épülő munkakörök aránya olyan méretűvé vált, hogy ha nem tudnak a köznevelésből kijönni erre felkészülten a gyerekek, akkor az érezhetően visszafogja a beruházásokat, a tőkebeáramlást, a vállalkozások indítását. Azaz erősen lefékezi a gazdaságot.

©

hvg.hu: A DOS megvalósítása számomra elég utópisztikusnak hangzik. Ma mindent központosítanak, az iskolák szakmai autonómiáját megnyesték, állami tankönyvek és tanterv alapján zajlik az oktatás, amit állami tanfelügyelők ellenőriznek, stb. A DOS pedig valójában egy gyökeresen más szemléletet jelent, ami mindennek ellene megy. Nincs itt valami ellentmondás?

H. Á.: A DOS egy átfogó horizontális fejlesztést jelent, amely abból a kormányzati felismerésből táplálkozik, hogy a digitalizációnak nincs alternatívája.

Ma már nem az infrastruktúra a legnagyobb akadálya a gazdaság fejlődésének, nem az autópályák hiánya vagy az internet hiánya a gond. Ma a megfelelően képzett, digitálisan felkészült munkaerő hiánya a legfőbb korlátozó tényező.

És ennek oka nem a felsőoktatásban vagy a szakképzésben keresendő, hanem már a köznevelésben. Ott kell gyökeresen változtatni. Ezért jött létre a DOS. A digitalizáció egy olyan erő, aminek megjelenése felrúg minden korábbi szabályt, teljesen újra kell írni mindent. Ezen a területen egyébként mind az Emmi, mind az NGM nyitott és kezdeményező, ezeket az igényeket folyamatosan építik be a jelenlegi rendszerekbe. És látni kell, egy ilyen nagy változtatáshoz minimum 8-10 év szükséges. Ebben egyébként fontos elem, hogy mikorra tudunk áttérni hazai finanszírozásra az uniós forrásokról. Akkor lesz ugyanis ténylegesen fenntartható, a valós igényekre reagáló az oktatási rendszer.

Névjegy

Horváth Ádám (szül: 1974.)

digitális oktatási szakértő, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ szakmai vezetője

Részt vett Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának kidolgozásában, oktatástechnológiai fejlesztési projektekben, nemzetközi és hazai szervezetekben népszerűsíti és fejleszti a digitális oktatás feltételeit. 2016-ban elnyerte az Európai Bizottság Digital Awardját az IVSZ munkatársaként, hátrányos helyzetű tanulók számára fejlesztett játékos programozási programjával a zánkai Erzsébet-táborban. Részt vett a Digitális Témahét elindításában.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kitalálja, melyik évben járunk? Így köszönte meg az áramszolgáltató az állami kitüntetést

Kitalálja, melyik évben járunk? Így köszönte meg az áramszolgáltató az állami kitüntetést

100 millió eurót ad Bill Gates Európának

100 millió eurót ad Bill Gates Európának

Dobogó szívet még nem dob ki az orvosi csodagép, de amit igen, annak máris örülhetünk

Dobogó szívet még nem dob ki az orvosi csodagép, de amit igen, annak máris örülhetünk

Fülke: Az Orbán-kormány mindent betilt, csak épp Lázár Jánost nem

Fülke: Az Orbán-kormány mindent betilt, csak épp Lázár Jánost nem

Demeter Márta: az adatok nem titkosak, legfeljebb a kormány titkolódzik

Demeter Márta: az adatok nem titkosak, legfeljebb a kormány titkolódzik

Még dolgozni kell azon, hogy a kamaszok tudjanak olvasni és számolni

Még dolgozni kell azon, hogy a kamaszok tudjanak olvasni és számolni