Írország: Lóhere whiskey-vel
Ezeréves múltra emlékező állami ünnepével – az I. István 1083-as szentté avatását megörökítő augusztus 20-ával – Magyarország dobogós Európában, de az írek, egy másik szentre emlékezve, még régebbi történelmi eseményt idéznek fel legnagyobb ünnepükkel. A keresztények a világ sok országában megtartják a 461. március 17-én elhunyt Szent Patrik napját, de nemzeti ünneppé az írek tették 1903-ban. Patrik érdeme, hogy az írek felvették a kereszténységet. A misszionárius a fáma szerint háromlevelű lóherékkel szemléltette a Szentháromságot, ezért az ünnep jelképe ez a növény és a zöld szín. A nagy napon felfüggesztik a nagyböjtöt, és fesztiválozás kíséri az ünneplést, így jelentős mennyiségű whiskey, sör és cider (almabor) áztatja a poharak alján hagyományosan elhelyezett lóheréket.
AFP / Amru Salahuddien
Svájc: Eskü és müzli
A legtávolabbi múltat idéző európai nemzeti ünnepek egyike, hogy Svájcban az 1291-es államalapításra emlékeznek minden augusztus 1-jén. Évszázadokon át vitatták a történészek, hogy a kantonok konföderációja – patinás nevén: az esküszövetség – valóban az 1291-es szövetségi levéllel alakult-e meg, hiszen a XIII–XIV. századból több mint nyolcvan hasonló dokumentum maradt fenn. Végül 1891-ben mégis e napban állapodtak meg, azóta ilyenkor általános a tűzijáték és a hegycsúcsokon a jelzőtűz. Újabb keletű hagyomány, hogy az 1990-es évek óta sok paraszti portán összesen százezreket vendégelnek meg villásreggelivel. A menüben müzli is van a tej, sajt, kalács és röszti mellett.
Rendszerváltók: Posztszovjet napok
A sok évszázados évfordulók mellett nem kevésbé becsesek a nagyon újak, amelyekből Európában jó néhány az 1990 körüli államalapításokhoz fűződik. Szlovénia, Horvátország és Észak-Macedónia, valamint Moldova és Ukrajna 1991-es (az első kettő egyaránt június 25-ei), Bosznia-Hercegovina 1992-es, Koszovó pedig 2008-as függetlenedésére emlékezik nemzeti ünnepével. A régi államszövetségükből kiszakadók mellett ebbe a sorba illik az újraegyesült Németország is, amely a keleti és a nyugati országrész 1990. október 3-ai összeolvadását ünnepli.
AFP / Samir Yordamovic
Svédország: Skandináv határok
1523. június 6-a, amikor megkoronázták I. Gusztáv királyt, szintén a sok száz éves ünneplési okok közé tartozik, ám a szorgos svédeknél munkaszünet csak 2004-ben lett belőle, akkor is úgy, hogy cserébe pünkösdhétfőn kell dolgozni. Gusztáv érdeme, hogy felszabadította népét a dán iga alól, megteremtve Svédország függetlenségét. Más kérdés, hogy miután 1905-ben Norvégia is kinyilvánította függetlenségét Svédországtól, megszületett a mai svéd lobogó, éspedig szintén június 6-án – ez az esemény adja a nemzeti ünnep hivatalos nevét.
Spanyolország: A középkor vége
A közép- és az újkor határára esik a spanyolok nemzeti ünnepének apropója, amely az írekéhez hasonlóan nemzetközi. Amerika felfedezésére emlékeznek: arra, hogy Kolumbusz Kristóf 1492. október 12-én szállt partra az Újvilágban. Amikor 1935-ben ezt a napot választották, még az egykori birodalmi nagyságon volt a hangsúly, az ünnepet a hispanitás, a spanyol ajkú országok közössége napjaként tartották számon. 1987-ben törölték a gyarmatosítást idéző megjelölést, és azóta a Fiesta Nacional nevet viseli.
AFP / Joan Valls
