„A távoktatásra nehezen állt át az egyetem, főként az idősebb oktatók voltak azok, akiknek több idő kellett az online felületek elsajátításához, de szerintem mindenkinek meggyűlt vele a baja, a diákoknak is. Gyakorlatilag ahány kar, annyiféle online platform van, amelyen órát adnak, részt kell venni, beadandót kell küldeni, stb. A rengeteg e-mail pedig csak még jobban összezavart minket, nem beszélve a rossz helyre küldött, téves információt tartalmazó, elírt, nem világos e-mailekről. Természetesen iszonyú mennyiségű a technikai probléma, többek között a mikrofon hiánya, rossz minőségű kép, hanganyagot nem lehet lejátszani, wifivel kapcsolatos problémák. Viszont én úgy látom, mind az oktatók, mind a diákok igyekeznek türelmesebbek lenni, a tanároktól is sok segítséget kapunk” – mondta a hvg.hu-nak a múlt héten bevezetett távoktatásról az ELTE harmadéves jogászhallgatója.

Más egyetemek diákjai is egyetértenek az elmúlt másfél hét után azzal, hogy általában türelmesebbek, segítőkészek a tanárok, hiszen „egy nagy közös tanulási folyamatról van szó”.

„Először nem tudtuk elképzelni, hogy a tanáraink milyen online eszközöket és hogyan fognak használni az elkövetkező két hónapban, de azt kell mondjam, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobban felkészültek. A legtöbb tárgyunkhoz kapcsolódó előadást előre felvették, így videóról is meg tudjuk nézni őket. A gyakorlati órákat pedig a legtöbb gyakorlatvezető online meg is tartja a Teams nevű platformon, így, ha kérdésünk akad, akár ott is fel tudjuk nekik azt ’személyesen’, azaz a webkamera túlsó oldaláról tenni” – meséli egy elsős corvinusos, és ehhez hasonló tapasztalatokról számolt be több más egyetemre járó hallgató is.

Az előadásokkal nincs probléma

Biztos, hogy az új helyzethez mind az oktatóknak, mind a diákoknak alkalmazkodni kell, mindenesetre a nagyobb egyetemekhez küldött körkérdéseinkből az derül ki, hogy március 23-án mindegyik intézmény különösebb döccenők nélkül átállt a digitális oktatásra. Mindenütt az a cél, hogy a tavaszi félévet a lehető leghasznosabban, a minőségi oktatásnak megfelelően lebonyolítsák a vizsgaidőszakkal együtt. Ez nem kis feladat, az ELTE-n például csaknem 18 ezer, a Corvinuson 3051 kurzust kellett az új helyzetek megfelelően átalakítani.

Az elméleti tárgyak, előadások, konzultációk megvalósíthatóságával nincs is probléma: az oktató vagy élő adásban megtartja az óráját, vagy felveszi videóra az előadást, és azt teszi közzé, de több tanár is a prezentációit tölti fel az egyetem adatbázisába. A hallgatók itt elérik, megosztják, ez egyébként sok esetben eddig is így zajlott.

Az egyetemek a legkülönbözőbb platformokat használják a távoktatásra, leginkább a Moodle, az Office 365 Teams, Zoom, a Google Classroom neve hangzott el ezzel kapcsolatban, de a Neptun Meetstreet, Skype, Discord, Edmodo, BigBlueButton, Slack, Team Viewer, FB Messenger is szóba került. A hallgatók (és hosszabb távon egyébként az oktatók számára is) azok a szerencsésebb megoldások, ahol egy vagy két rendszer mellett teszik le voksukat, mert – mint láttuk a joghallgató esetében is –, áttekinthetetlen, ha minden oktató más platformon szervezi a távoktatást.

Ilyen téren előnyben vannak azok az intézmények, amelyek már korábbi távoktatásos tapasztalataikra is tudtak építkezni, így például a Szegedi Tudományegyetemnek csak a már egyes képzéseinél két évtizede használt CooSpace rendszerét kellett bővítenie, a Corvinus pedig – a kétnapos rendkívüli oktatási szünet és az egy hét országosan előrehozott tavaszi szünet alatti felkészülésekor – a Moodle, illetve az Office 365 rendszerbe integrálta az összes képzését.

Négy fal között nem lehet boncolni

Az előadások, konzultációk megtartása tehát viszonylag zökkenőmentes, de a gyakorlati képzések megszervezése mindenütt nagy kihívás, és még nincs is válasz, hogyan lehetne megoldani. Hiszen nem lehet például médiaszakon otthonról videóriportot forgatni, fotósként nem lehet otthon műtermi világítást építeni, orvosként nem lehet a négy fal között boncolni, festőként pedig nem állnak rendelkezésre az alapanyagok – a lista tetszőlegesen bővíthető.

A Szegedi Egyetemen azzal próbálkoznak, hogy ahol lehet, előreveszik az ismeretanyag átadását, hogy a hallgatók minél kevésbé maradjanak le. Egyes kurzusoknál (például kémia-laborgyakorlatoknál) azonban ez nem lehetséges, ezeket elhalasztják, és ahol a képzési program erre lehetőséget ad, alternatív kurzusokat ajánlanak a hallgatóknak.

A MOME-től elég dodonai választ kaptunk e tekintetben: „A gyakorlati órákat az egyetemen teljesen átalakított tematikával bonyolítjuk, de mindegyiket megtartjuk. A szakmai gyakorlati kurzusokon az oktatók tutoriálokkal, videólinkekkel és videóra vett anyagokkal készülnek. Ahol egyszerű, otthon is elérhető technológiákkal is megoldható az ismeretátadás, ott ilyen irányba alakult át az oktatási módszertan. Több esetben videókonferenciás formában megtartott órákon is tudunk jelentősen átalakított gyakorlati oktatást vinni.”

Egy szegedi zenetanár szakos, ütős hangszeres hallgató arról számolt be, hogy a gyakorlat náluk is picit háttérbe szorult. A tanszak egyébként szerencsés helyzetben van, meg tudták oldani, hogy a legtöbben hangszer közelében maradjanak és tudjanak gyakorolni. „A gyakorlásról videót küldünk a tanárainknak, ők pedig instruálnak, hogy hogyan folytassuk.” Ő úgy véli, hogy a távoktatás előnye, hogy senki nem zavarja gyakorlás közben, hátrány ugyanakkor, hogy nincs minden hangszere otthon, „így például a kisdob vagy a timpani egy időre kiesik”.

A gyakorlati foglalkozások az orvosképzésnél kitüntetett problémát jelentenek. A Semmelweis Egyetemen, bár próbálnak a képzésbe beépíteni a gyakorlati óraszámigényt csökkentő elemeket is (például műtéti közvetítéseket, bemutatókat), de a fő szabály az, hogy gyakorlatot távoktatással teljes mértékben nem lehet helyettesíteni. Ez különösen megnehezíti majd a vizsgaidőszakot, hiszen míg szóbeli vizsgák teljesíthetők online, a gyakorlati vizsgáktól nem lehet eltekinteni. Emiatt számolni kell a szemeszter várható meghosszabbodásával is.

Államvizsga-történelemet írnak

Ha már a vizsgáknál tartunk: a számonkérés a másik teljesen új terület, amelyet ki kell találniuk az egyetemeknek. Bár sok tanár szerint az államvizsgákat nem lehet online megtartani és így a szemeszter kitolására kell számítaniuk a hallgatóknak, erre rácáfol például az ELTE jogi kara, ahol az elmúlt hetekben több, mint félszáz hallgató védte online a szakdolgozatát, de a SOTE-n, és Szegeden is zajlanak így szakdolgozatvédések.

Az összes általunk megkérdezett egyetemen arra készülnek, hogy online kell lebonyolítani az államvizsgákat is, ezekhez különböző módszertani útmutatók készülnek a napokban.  A szakdolgozatok leadási határideje a MOME-n nem, de a legtöbb helyen egy-két hetet csúszik, és a nehézkesebb könyvtárhasználat miatt, ha kell, mindenütt rugalmasan kezelik a dátumokat. A PTE miközben szintén készül az online záróvizsgákra, a veszélyhelyzet elhúzódása esetén várja „a fenntartó intézkedését a jogszabályi keretek megteremtésére a félév meghosszabbításához. Ebben az esetben megvalósíthatóak lennének a záróvizsgák a hagyományos formában.”

A Szegedi Egyetem lapunknak hozzátette, hogy „nehézséget a gyakorlati elemeket tartalmazó államvizsgák megszervezése jelent, ezeknél a szakterületek társkaraival jelenleg intenzív egyeztetés zajlik”. Mindenesetre úgy tudjuk, a Rektori Hivatal az egyetem karainak küldött levelében azt írta, hogy mindenki tartsa a menetrendet, csak egyetlen hét csúszás van: egy héttel később (május 22-én) ér véget a szorgalmi időszak, így csúszik a vizsgaidőszak is (május 24-én kezdődik). Az oktatási rektorhelyettes kari hatáskörbe helyezte a kérdést, hogy ha valamelyik karon úgy gondolják, hogy nem tudják megoldani a vizsgáztatást, (például valamely tárgyból nem tudnak online vizsgáztatni, hanem ragaszkodnak az írásbelihez), akkor ott megnyújthatják a vizsgaidőszakot.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán a napokban levélben értesítették a diákokat, hogy „a tantárgyi részvizsgák letételére szolgáló időszakot elhalasztják, az új időszak 2020. június 2-től 2020. július 18-ig tart. Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, akkor ebben az időszakban a záróvizsgákra a szokásos formában kerül sor. Ha továbbra is olyan korlátozások lesznek hatályban, amelyek miatt erre nincs mód, akkor a záróvizsgákra elektronikus úton fog sor kerülni. Az elektronikus vizsga videohívással történik, de az illetékes tanszékvezető döntése alapján kiegészíthető előzetes online teszttel. Videohívásos vizsga esetén – a visszaélések elkerülése érdekében – arra kell számítani, hogy a tételhúzás és a kidolgozás elmarad, a vizsgabizottság a jelöltet azonnal kérdezni fogja”.

Halasztott szemeszterek

Hasonlókra kell számítania az alsóbb éveseknek is, hiszen nemcsak a záróvizsgák, hanem a normál vizsgaidőszak számonkérései is minden valószínűség szerint interneten zajlanak majd.

A Debreceni Egyetem pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szenátus a tavaszi félévet augusztus 31-éig meghosszabbította. „Ezzel megteremtettük a lehetőségét, hogy amennyiben a járványügyi helyzet is megengedi, a hallgatók a nyár folyamán pótolhassák a vizsgákat, szakmai gyakorlatokat. A szakdolgozatok leadására a legtöbb karon 2-3 héttel több időt kapnak a hallgatók, akiknek jelenleg több csatornán (skype, webinárium, telefon) is lehetőségük van konzultálni, erről az adott kurzus specialitásainak függvényében döntenek az oktatók.

Amennyiben a képzés mintatanterve engedi, a veszélyhelyzet idején Debrecenben is a gyakorlati tanórákkal szemben az elméleti órákat preferálják, a várhatóan meghosszabbított tanév azonban több karon lehetővé teszi a gyakorlatok későbbi teljesítését.

A többi egyetem már leginkább csak az online vizsgákban bízik. „A vizsgáztatásnak mind az írásbeli, mind a szóbeli része jól kivitelezhető az új, online körülmények között, a gyakorlati elemmel meg kell várni a veszélyhelyzet végét, amelyet követően az egyetem minden hallgatója számára biztosítja a gyakorlati képzést és az ahhoz kapcsolódó vizsgalehetőséget is” – írta a SOTE, de nagyjából minden egyetem erre készül.

Azaz 2020 lesz ez első olyan tanév, amikor a hallgatók többsége nem az oktatók, hanem egy képernyő előtt ad számot tudásáról. Akárhogy is nézzük, történelmet írnak.