szerző:
Vándor Éva
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Észak-Korea koronavírus elleni harca bármilyen hatékonynak tűnik is a hivatalos közlések alapján, az eredményességét mégis sokan megkérdőjelezték, konkrétan hónapok óta keringenek feltételezések, hogy a járvány a kommunista államot sem kímélte, de mivel a társadalom és a sajtó is a diktatúra kontrollja alatt van, nehéz bizonyítékot szerezni erre.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Az észak-koreai nem létező járvány csodája a hétvégén összeomlani látszott, miután az ország hivatalosan vasárnap regisztrálta az első, koronavírus-fertőzés gyanúját felvető esetet. Rögtön veszélyhelyzetet rendeltek el, Keszong városát pedig, ahol a vírusgyanús férfi felbukkant, lezárták. De közben az is lehet, hogy a gyanús férfi sztorija még ennél is érdekesebb.

Az észak-koreai állami média szerint a férfi három évvel ezelőtt disszidált Észak-Koreából Dél-Koreába. Majd július 19-én úgy döntött, hogy mégis visszamenne.

Ha már egy észak-koreainak sikerült elmenekülni Észak-Koreából, a lehető legritkább esetben vágyik vissza oda. (Olvassák el, hogy miért!) A dél-koreai egyesítési minisztérium azt mondta a BBC-nek, hogy 2015 óta összesen 11 ilyen eset volt, legutóbb 2017-ben. Csak összehasonlításképpen: a kilencvenes évektől egészen mostanáig mintegy 33 ezer észak-koreai disszidált Dél-Koreába.

©

Már csak ezért is érdemes fenntartásokkal kezelni a 24 éves koronavírus-gyanús férfi történetét. A Vice információi szerint azonban nyomós oka volt, hogy a visszamenekülés mellett döntött, Dél-Koreában ugyanis a sajtóban Kimként emlegetett férfira bírósági eljárás várt: a vád szerint június közepén nemi erőszakot követett el Gimpóban, abban a dél-koreai városban, ahol élt. A Vice úgy tudja, még épp azelőtt sikerült meglépnie, hogy a vádiratot elküldték volna az ügyészségnek.

Egy szintén Dél-Koreába disszidáló videóblogger, aki állítása szerint közel állt a férfihoz, szintén úgy tudja, hogy a lehetséges büntetés elől menekült vissza Észak-Koreába. Ehhez pedig tényleg elszántnak kellett lennie. A dél-koreai katonaság szerint a férfi a határ mellett fekvő Kanghvado szigetről jutott be az országba, ehhez szögesdrótok alatt mászott át egy csatornán keresztül a Sárga-tengerig, ahol aztán úszni kezdett Észak-Korea felé. Menet közben elhagyott egy táskát, ezt a dél-koreai hatóságok megtalálták.

A férfi július 19-én érkezett meg Észak-Koreába, Keszong városába, ahol gyanúba keveredett, hogy koronavírus-fertőzött. Az észak-koreai állami hírügynökség szerint azonnal szigorú karanténba helyezték, és tesztelték azokat az embereket, akikkel kapcsolatban volt.

Kim Dzsong Un
©

Kim Dzsong Un természetesen azonnal kézbe vette a dolgot, és elrendelte a legmagasabb készültségi fokozatot a vírus megfékezésére. Amelyről a szóban forgó férfi esetében kiderült, hogy tárgytalan, a dél-koreai egészségügyi illetékesek szerint a férfi nincs sem Covid-19 páciensként regisztrálva, sem olyan személyként, aki koronavírusos beteggel érintkezett. A vírustesztet elvégezték két olyan emberen, akik közeli kontaktusban voltak az exdisszidenssel, de mindkettőjük tesztje negatív lett.

Kína után az ötvenmilliós Dél-Korea volt az első országok egyike, ahol megjelent az új típusú koronavírus, de jelenleg sikerül kontroll alatt tartani a járványt, napi ötven új esetet regisztrálnak.

Észak-Korea hónapokon át ünnepelte magát, hogy milyen nagyszerűen sikerült kezelnie a járványveszélyt: konkrétan egyetlen beteget sem regisztráltak. Ezt sokan nem feltétlenül hiszik el, végül is egy 25 milliós országról van szó, amely pont azzal a Kínával határos, ahonnan elindult a ma már 16,5 millió embert megfertőző és 650 ezer ember halálát okozó új vírus. Az amerikai hadsereg egyik képviselője hírszerzési információkra hivatkozva már áprilisban azt mondta, lehetetlen, hogy Észak-Koreában ne legyenek koronavírusos esetek, ezek számáról azonban nem volt információjuk.

©

Tény, hogy Kim Dzsong Un diktatúrája diktatúrához méltóan kezelte a helyzetet: ahogy felütötte a fejét a koronavírus Kínában, azonnal lezárta a határokat, és több ezer embert helyezett karanténba fél évvel ezelőtt. A határzár mellett a Kínával folytatott kereskedelmet is felfüggesztették, ami nyilván komoly gazdasági károkat okoz az országnak. De még a csempészekre is lecsaptak és a diplomatákat is karanténba zárták. A vírus ellen dolgozott a BBC elemzője szerint az ország fejletlen közúti és vasúti infrastruktúrája is, illetve az, hogy a legtöbb állampolgár pedig még országon belül sem igazán utazhat.

Szakértők szerint Észak-Korea egészségügyi infrastruktúrájának hatalmas kihívás lenne egy komolyabb koronavírus-járványt kezelni, ez is lehet az oka annak, hogy Kim Dzsong Un rezsimje ilyen határozottan megpróbált elébe menni a vírus elterjedésének.

Az észak-koreai módszer bármilyen hatékonynak tűnik is a hivatalos közlések alapján, az eredményességét mégis sokan megkérdőjelezték, konkrétan hónapok óta keringenek feltételezések, hogy a koronavírus-járvány Észak-Koreát sem kímélte, de mivel a társdalom és a sajtó is a diktatúra kontrollja alatt van, nehéz bizonyítékot szerezni erre.

©

Annak, hogy Észak-Korea eddig hivatalosan egyetlen koronavírusos esetet sem regisztrált, több oka lehet, és egyiket sem könnyű ellenőrizni. Elképzelhető például, hogy az országban már megjelent a járvány, de ezt sikerült eltitkolni. De ugyanígy elképzelhető, hogy mivel az országnak nem áll rendelkezésére elég teszt, lehet, hogy valóban nem találtak egyetlen esetet sem.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az országban mintegy ezer tesztet csináltak, de mindegyik negatív lett.

Szakértők nem zárják ki azt sem, hogy Észak-Korea a rend fenntartása érdekében titkolja minden eszközzel, hogy járvány van. Észak-Korea január 30-a óta le van zárva, Phenjan pedig mindent elkövetett, hogy magabiztosan állíthassa: az országot nem tudja bevenni a koronavírus. Nyilván, mert Kim Dzsong Un megmentette a járványtól a népét. Az, ha elismeri, hogy vannak koronavírus-fertőzöttek az országban, egyfajta vereség lenne.

Az ország drasztikus leállásának komoly ára volt, a határok lezárásával ugyanis a segélyek sem jutnak be, a BBC diplomáciai forrásai szerint még az orvosi eszközöket és a vakcinákat sem engedik be. Árulkodó az is, hogy áprilistól júniusig mindössze tizenketten menekültek el Észak-Koreából, ami rekordalacsony szám, vagyis lehet, hogy az észak-koreaiakat nem sújtja a koronavírus, de minden eddiginél jobban el vannak vágva a külvilágtól.

©

Az viszont komoly fordulat, hogy Észak-Korea – még ha ilyen furán és gyanúsan is, mint amilyen a titokzatos Kim története – elismerte, hogy a koronavírus megjelent az országban. A Reutersnek nyilatkozó szakértő szerint ez arra utalhat, hogy Kim Dzsong Un diktatúrájának sürgős segítségre van szüksége, hogy kezelni tudja a vírushelyzetet.

De addig is kihasználhatja a történetet arra, hogy a népének azt üzenje: a rezsim képes volt megvédeni az észak-koreaiakat a koronavírustól, de a dél-koreai kapitalisták ezt nem tudták megtenni a saját népükkel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vándor Éva Élet+Stílus

Észak-Korea: ahol a félelem politikájából engedelmes rabszolgák születnek

A phenjani rezsim alatt élők ritkán jutnak szóhoz, egy újságírónak azonban most sikerült a történeteiken keresztül összerakni valamilyen életszerű képet a hétköznapjaikról. A Kérdezz meg egy észak-koreait! című könyvből kirajzolódik az is, hogy miként képes túlélni egy diktatúra, és az is, hogy képesek túlélni az emberek egy diktatúrában. És megismerkedhetünk a zsarnokság egyik paradoxonával is: a boldogsággal.

HVG360 hvg360

Kérdezz meg egy észak-koreait! 1. rész – Bírálható-e a rendszer?

Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait című riportkötetet. Az, hogy Észak-Koreában mindent áthat a személyi kultusz, közismert. De hogyan néznek ki ennek az árnyalatai? Létezik-e bármiféle rendszerkritika? Őszintén szeretik-e az észak-koreaiak a vezetőjüket, vagy egyszerűen csak szeretniük „kell”? Manapság inkább az utóbbiról van szó, de azért a propaganda még mindig sokakat megtéveszt. Mit tud egy átlagember az országban működő fogolytáborokról? Erről szól cikksorozatunk első epizódja.

Félig autós, félig gyalogos tüntetés jött össze az MTVA előtt

Félig autós, félig gyalogos tüntetés jött össze az MTVA előtt

Szombattól a kettes villamos sem ugyanaz már, mint volt

Szombattól a kettes villamos sem ugyanaz már, mint volt

A washingtoni tárgyalás után is folytatódott a harc Hegyi-Karabahban

A washingtoni tárgyalás után is folytatódott a harc Hegyi-Karabahban