Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az uniós LMBTQ stratégia bejelentésekor közölte, hogy azt követően volt szükség az érintett kisebbségek védelme érdekében fellépni, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének legutóbbi jelentése aggasztó trendeket mutatott. Eszerint az EU-ban 2019-ben az LMBTQ-emberek 43 százaléka érezte úgy, hogy diszkriminálják, míg 2012-ben ez az arány 37 százalék volt.

Hozzátette azt is, hogy az Európai Uniónak csak 21 tagállamában ismerik el hivatalosan az azonos neműek kapcsolatának valamelyik formáját (házasság, élettársi kapcsolat), és mindössze 14 tagállamban fogadhatnak örökbe gyereket ezek a párok. (Magyarországon az azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe, a kiskaput eddig az jelentette, ha egyedülállóként próbálkoztak az adoptálással.)

Az EB új stratégiája kifejezetten a leszbikus, meleg, biszexuális, transz, interszexuális, nem bináris és a queer emberek jogegyenlőségének megvalósulását akarja biztosítani öt éven belül.

A 2025-ig elérendő kulcsfontosságú LMBTQ-célok közé tartozik: a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni hatékony jogi fellépés (különös tekintettel a foglalkoztatás területén jelentkező diszkriminációra), a hatékonyabb fellépés az érintett kisebbséggel szembeni gyűlület-bűncselekmények, gyűlöletbeszéd ellen, a szivárványcsaládok jogainak védelme az EU országaiban, illetve az LMBTQ-emberek ellen elkövetett erőszak elleni küzdelem támogatása világszerte.

A szivárványcsaládokról szóló rész most, hogy Magyarországon az Alaptörvény, illetve az örökbefogadási törvény módosításával éppen az ő helyzetüket fogják tovább nehezíteni, különösen érdekes.

Mivel a tagállamok nemzeti jogszabályai eltérnek, emiatt előfordul, hogy az egyik országban létrejött családi kötelékeket nem ismerik el egy másik EU-s országban. "Hirtelen megszűnnek a gyerekeiteknek lenni, ha átlépitek a határt. Ez elfogadhatatlan... Ha valaki szülő az egyik országban, az az összes országban szülő" – fogalmazott Jourová.

A jövőben a Bizottság ezért jogalkotási eljárást kezdeményez és megvizsgálja a lehetséges intézkedéseket arra nézve, hogy a tagállamok kölcsönösen elismerjék az azonos nemű családokat. Tagállami hatáskörben pedig arra ösztönzik az országokat, hogy dolgozzanak ki saját cselekvési terveket az LMBTQ-egyenlőséggel kapcsolatban.

Jourová két uniós országot is felhozott ellenpéldaként. Emlékeztetett, hogy Lengyelországban a Pride-on felvonulókat támadások érték, és hogy több mint száz lengyel önkormányzat "LMBTQ-mentes zónának" titulálta magát. Az egykori csehországi miniszter felidézte a legújabb magyarországi fejleményeket is az örökbefogadás szigorításával kapcsolatban.