„Elkeserítő, hogy a szülővé váláshoz egy ilyen tortúrán kell keresztülmennem”
Hidegzuhanyként érte az érintetteket a kormány javaslata, amely miniszteri engedélyhez kötné az egyedülállók örökbefogadását. A szakértő attól fél, a döntés az örökbefogadásra váró gyermekeket érinti majd a legrosszabbul, mások szerint pedig a törvénnyel a hazai meleg társadalmat bélyegezhetik meg. A miniszter ígéri, szó sincs róla, hogy ne fogadhatnának örökbe egyedülállók, a méltányosságról a konkrét helyzet ismeretében, szakemberek véleménye alapján döntenek majd.
„Elmondhatatlanul megalázó
– röviden így foglalták össze lapunknak leendő vagy már gyermeket nevelő egyedülálló - a törvény mindenkit, aki nem házasságban él, egyedülállónak tekint - örökbe fogadók azt a törvénymódosítást, amely a jövőben csak házaspároknak engedélyezné az örökbefogadást. A gyámhatóság csak akkor tehetne kivételt, ha a családpolitikáért felelős miniszter (jelen esetben Novák Katalin) méltányosságból engedélyezi az alkalmassági vizsgálatot.
A 40-hez közelítő Adél már évek óta tudatosan készül arra, hogy egyedül fogadjon örökbe. Amikor azonban kedd este elolvasta a híreket, egyszerre öntötte el a düh és a kétségbeesés.
„Az örökbefogadás nem egy impulzusdöntés, szerencsés esetben hosszú évek alatt érik meg az emberben. Amikor már sejtettem, hogy természetes úton sajnos soha nem lesz gyermekem, én is elkezdtem felkészülni, amiben nemcsak a családom, hanem a munkahelyem is maximálisan támogatott. Konzuláltam pszichológussal, szakemberekkel, felkészültem arra is, hogy nagyobb lakásba költözzek és alig vártam, hogy hivatalosan is elindíthassam a folyamatot, amit tavasszal a koronavírus-járvány egyszer már megakadályozott” – mesélte.
Az örömteli készülődést gyakorlatilag egyetlen pillanat alatt törte derékba az Országgyűlés honlapjára felkerült törvénymódosítás szövege. „Az első gondolatom az volt, hogy senki ne szóljon bele a magánéletembe: szó sem lehet arról, hogy a minisztériumba rohangáljak külön engedélyért. Másnap reggelre már nem vetettem el a gondolatot, hiszen a gyerekvállalás az egyik legnagyobb vágyam, de elkeserítő, hogy a szülővé váláshoz egy ilyen tortúrán kell keresztülmennem” – tette hozzá.
Az 55 éves Ágnes 2005-ben, 40 évesen fogadta örökbe a lányát egyedülállóként. Már akkor is azt érezte, hogy borzasztóan bürokratikus a folyamat, de a hír hallatán most úgy véli: hiába telt el tizenöt év, nem előre léptünk, hanem döbbenetes módon rengeteget hátra.
„Ha miniszteri engedélyt kell kérni, az máris sokakat el fog rettenteni, és rendesen le fogja lassítani a folyamatot, pedig itt az időnek fontos szerepe van. A kislányom két és fél éves volt, amikor örökbe fogadtam. Már az is picit késő volt, de ha hosszú ideig húzódik egy ilyen procedúra, akkor mindenki egyre fáradtabb lesz. Márpedig az lenne a lényeg, hogy minél hamarabb, minél kisebb korban kerüljenek szülőkhöz a gyerekek” – mondja Ágnes.
Hozzáteszi: az kétségtelen, hogy könnyebb a terheket együtt viselni. A munka mellett nagy segítség, ha valaki időnként el tudja vinni a gyereket gyógytornára, fejlesztésre, de szerinte az, hogy ez a partner milyen státuszban van az örökbe fogadó mellett, teljesen lényegtelen. „Élettárs? Férj? Nem számít. Sokkal fontosabb, hogy mennyire partner ebben, mennyire támogató, és főleg: hogyan bánik a gyerekkel. És ezeket a dolgokat nem egy darab papír dönti el.”
Szakmai egyeztetés? Ugyan
Úgy tudjuk, a hír nemcsak a gyerekre várakozókat, hanem a gyermekvédelemben dolgozókat is hidegzuhanyként érte, és nem értik annak okát. Szakmai egyeztetés vagy bármilyen tájékoztatás nem volt a törvénymódosító javaslat benyújtása előtt.
Adélhoz hasonlóan ma Magyarországon több száz, vagy akár több ezer egyedülálló tervezi, hogy gyermeket fogad örökbe. Bár a szakszolgálatok mindig is a házaspárokat részesítették előnyben, a tavalyi évig az egyedülállók nem ütköztek különösebb akadályokba, főleg, ha vállalták, hogy idősebb, kisebb egészségügyi problémákkal rendelkező, vagy roma származású gyermeket vesznek magukhoz (a szakszolgálat hivatalosan nem tartja nyilván a gyerek roma származását, a jelentkezők az "egyéb" kategóriánál jelezhetik, hogy nem szeretnének roma gyereket). Akármilyen rosszul is hangzik, a házaspárok többsége most is szőke, kékszemű, egészséges gyermekre vágyik, a rendszerben viszont belőlük van a legkevesebb.
A kereslet és a kínálat közötti különbséget jól mutatják a Központi Statisztikai Hivatal adatai: Magyarországon évente körülbelül 2-3 ezren várakoznak és nagyjából 2000 örökbe adható gyermek van, az örökbe adások száma azonban éves szinten 1000 körül alakul.
Idén ugyanakkor egyre több jel utalt arra, hogy a kormány komoly változásokat akar végrehajtani a területen. Májusban a tiltakozások ellenére arról döntöttek, hogy ingyenessé és választhatóvá teszik az addig kötelező örökbefogadói tanfolyamon való részvételt. Októberben pedig egy drasztikus rendelettel már tettek arról, hogy gyakorlatilag kizárják az örökbefogadásból az élettársakat és az egyedülállókat. Eszerint ők csak akkor kerülhetnek sorra, ha az országban egyetlen házaspár sem fogadná az adott gyermeket örökbe.
De mi alapján bírálják el a kérelmet?
A kedd este benyújtott, Varga Judit igazságügy miniszter nevével fémjelzett módosítás már nem is titkolja a kormány eredeti céljait. Eszerint a Polgári Törvénykönyv világosan kimondaná, hogy gyermeket – a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás kivételével – csak házastársak fogadhatnak örökbe. Kivételesen esetekben – törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben és kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával – egyedülállók alkalmassága is megállapítható az örökbefogadásra. A méltányossági kérelemről minden esetben a családpolitikáért felelős miniszter dönt.
Arra a kérdésre, hogy milyen szempontokat vesznek majd figyelembe, Novák Katalin sajtóosztálya a hvg.hu-nak azt írta:
minden esetben a konkrét helyzet ismeretében, szakemberek véleménye alapján, a gyermekek érdekét szem előtt tartva fognak dönteni.
A családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint a mostani jogszabálymódosítás nem mást, mint egy korábbi törvényi szabályozást ültet át a gyakorlatba, ők viszont minden esetben a gyermekek érdekeit tartják szem előtt.
„Az a célunk, hogy az örökbefogadott gyermekek elsősorban házaspárokhoz kerüljenek. Ha nincs olyan örökbefogadó házaspár, aki vállalja az adott gyermek örökbefogadását, egyedülállónak is lesz lehetősége örökbefogadó szülővé válni” – erősítették meg.
A minisztérium adatai szerint egyébként a tavalyi az első olyan év, amikor az örökbefogadott gyermekek száma meghaladta az örökbefogadhatóvá nyilvánított gyermekek számát, tehát kevesebben vannak a gyermekvédelemben, mint korábban.
A módosításokról a csütörtöki Kormányinfón is szó esett. Gulyás Gergely azt emelte ki, hogy általánosságban egy gyerek testi-lelki fejlődését az szolgálja, ha van édesanyja és édesapja. Kivételes esetek természetesen lehetnek, ezért is engedi meg a törvény az egyedülállók örökbe fogadását, de miniszteri méltányosságra mindenképpen szükség lesz.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte, ez egy ésszerű és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozás, és arra is felhívta a figyelmet, hogy több házaspár vár, mint ahány örökbe fogadható gyermek van, ezért sincs probléma a törvénymódosítással. (Gulyás arra már nem tért ki, hogy az örökbe fogadható gyermekek közül sok idősebb, kihívással küzdő gyermek van, akiket nem vállalnak a házaspárok, őket szokták örökbe fogadni az egyedülállók – a szerk.)
Szakértők azonban nem feltétlenül értenek egyet ezekkel az érvekkel.
"Természetesen Magyarországon is rengetegen nevelnek egyedül gyereket, akár válás, megözvegyülés, vagy egyéb okok miatt. Ez természetesen sokszor jelent nehézségeket, kihívásokat, de önmagában ettől még semmilyen hátrány nem éri a gyermeket” – mondta a hvg.hu-nak Dr Bátki Anna klinikai szakpszichológus. Ugyanígy sokan vannak egyedülálló örökbefogadók is, a TEGYESZ-nél várakozóknak körülbelül 20 százalékát alkotják. (Fontos, hogy a nyílt örökbefogadással foglalkozó alapítványok eddig is csak házaspárokat fogadtak.)
A szakember – aki az ELTE PPK meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szaktanácsadó szakirányú képzésének alapítója és kidolgozója – úgy látja: a kormány javaslata leginkább az örökbefogadásra váró gyerekeknek árt.
„A házaspárok eddig is előnyt élveztek a rendszerben, de sok gyereket nem sikerül ilyen családokba örökbe adni. Az így "kimaradókat" nagy részben egyedülállók fogadták örökbe. Ráadásul ők vállalják a legnagyobb kihívásokkal járó kicsiket. A legnagyobb félelem, hogy mi lesz ezután ezekkel a gyerekekkel” – mondta.
A melegek diszkriminációja lehet a cél?
Az érintettek arról is csak találgatni tudnak, mi lehetett a kormány pontos célja a törvénymódosító javaslattal. Az Alaptörvényt módosító javaslat nyilvánosságra kerülése után azonban nagyon sokan a kormány LMBTQI-ellenes intézkedéseit sejtik a háttérben.
„Amikor megláttam az Alaptörvény-módosításban, hogy „az anya nő, az apa férfi”, azt gondoltam, ennek nincs semmilyen normatív tartalma, ha ez akarna lenni, azzal mellétrafáltak, de aztán kiderült, hogy a háttérben a kormány benyújtott egy nagy salátatörvényt, amelyben módosítják az örökbefogadás szabályait” – mondta a hvg.hu-nak korábban Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.
Magyarországon egyébként azonos nemű párok eddig sem fogadhattak örökbe együtt, de egyedülállóként megtehették. Az örökbefogadási alkalmassági vizsgálaton azonban – ahol a jelentkező körülményeit, egészségi állapotát, pszichés felkészültségét mérik fel – a szexuális orientációt nem vizsgálják. Éppen ezért nem világos az sem, a miniszteri engedéllyel hogyan lehetne ilyen módon különbséget tenni a jelentkezők között.
A Háttér Társaság szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a benyújtott jogszabály-módosítások megbélyegzik a gyermeket nevelő azonos nemű párokat és a transz embereket, valamint ellehetetlenítik az egyéni örökbefogadást és az LMBTQI iskolai érzékenyítő programokat. Ráadásul úgy látják, Magyarország továbbra sem vesz róla tudomást, hogy
már ma is több száz azonos nemű pár biztosít szerető, biztonságos környezetet gyermekeik számára.
Köztük van az ország egyik ismert szivárványcsaládja, akik még kedden reagáltak a törvényjavaslat hírére. Pál Marci és Hanol Ádám, akik bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek, és 2018-ban fogadták örökbe a kis Andrist, azt írták, a törvénnyel teljesen megbélyegezhetik a hazai meleg társadalmat.
Pál Marci lapunknak elmondta: úgy véli, a „keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelés” pont arra ad majd felhatalmazást, hogy további törvényekkel szigorítsák, vagy lehetetlenítsék el az LMBTQI-érzékenyítést az iskolákban, gimnáziumokban. „Szerintem ez egy orosz mintára hajazó kezdeményezés a kormány részéről. Az, hogy Novák Katalin járulhat hozzá, hogy az egyedülálló alkalmasságát megállapítsa a gyámhatóság, teljesen abszurd” – mondja. Pál Marci szerint ettől a módosítástól a házaspárok nem lesznek elfogadóbbak, tehát az egyedülállók kizárásával egész egyszerűen még több gyerek megy majd külföldre, mert ők nem kellettek senkinek itthon.
„A férjem, Ádám két éve várakozik, mert szeretnénk kistestvért Andrisnak. Elvileg, akinek már van határozata, az a régi rendszerben fogadhat örökbe, de ha most indítanánk el a folyamatot, szerintem szinte kizárt, hogy kapnánk engedélyt. Novák Katalin több helyen is kifejtette, hogy szerinte a melegek nem élhetnek igazi családban. Úgy sejtem, hogy az egyedülálló nőket és férfiakat nem fogják kizárni, de a melegeket teljes mértékben” – magyarázza Pál Marci.
Ugyan a melegek örökbefogadásával kapcsolatos vitákban rendre felmerül, hogy a kiskapukat választva, a törvényt megkerülve kapnak gyereket, (hiszen hivatalosan csak az egyik fél az örökbefogadó), valójában az egész folyamatban ketten vesznek részt, ahogy az ebben a családban történt, vagy például Pál Marciék esetében.
„Nincs semmilyen kiskapu, Ádám az első perctől kezdve velem volt az örökbefogadási folyamat alatt, a neve benne van a határozatban, egy háztartásban élünk, bejegyzett élettársi kapcsolatunk van, a pszichológus pedig őt is meghallgatta” – magyarázza.
„Ezt nem lehet letagadni. Ha hazudsz a folyamat során, az azonnali kizárást jelenthet. Ez az egész procedúra végső soron az őszinteségről, a családról, a szeretetről szól, úgy nem lehet gyereket örökbe fogadni, hogy az ember hazudik. És élni sem lehet úgy. Az aktában persze nem írják le, hogy meleg vagy, de benne van, hogy kivel élsz, és az ügyintéző is tudja. Innentől kezdve szerintem egyszerűnek tűnik a képlet: lesznek a buzik, meg a nem buzik, és az előbbiek biztosan nem kapnak majd esélyt arra, hogy örökbe fogadjanak.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Egy új törvényjavaslat szerint csak miniszteri hozzájárulással fogadhatnának örökbe az egyedülállók
Gyermeket csak házastársak fogadhatnának örökbe, az indoklás szerint azért, mert a" házasságok jóval tartósabbak, mint az élettársi kapcsolatok".
"Örökbe fogadót mindenki ismer, de olyan nőt, aki lemondott gyerekéről, szinte senki"
Az örökbefogadásnál a vér szerinti anyák, családok a leginkább sajnálatra méltók, mert nem kapnak, szégyenükben nem is mernek kérni támogatást – magyarázza Mártonffy Zsuzsa, aki az Akiknek két anyja van című új könyvében sok örökbefogadás történetét ismerteti.