Annak ellenére, hogy a fiatalok szabadidejük nagy részét az interneten töltik, az otthoni beszélgetések során mégis sokkal jellemzőbb, hogy az iskolában történtekről faggatják őket szüleik – állapította meg egy friss országos kutatás.

A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült felmérés megerősítette, hogy már a 7–12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt.

A fiatalok körében továbbra is a Facebook és a Messenger (66 százalék) a legnépszerűbb platform, ezek használata minimális mértékben még emelkedett is a vizsgált korcsoportokban.

Az Instagram népszerűsége viszont – bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – összességében igencsak beesett, 43 százalék helyett már csak 35 százalék használja a kutatás szerint. A helyét idén átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39 százalék helyett már a gyerekek fele használ. Harmadiknak a YouTube futott be, amelyet tízből négyen használnak rendszeresen.

ProSuli

A válaszadók szerint gyerekük jellemzően magukról, barátokról vagy családtagokról (32 százalék), valamint a lakóhelyről, hobbiról, házikedvencről vagy iskoláról készült fotókat (25 százalék) oszt meg az interneten, de a korábbi felméréssel összevetve kezdi népszerűségét veszteni ez a szokás, sőt 18 százalékról 44 százalékra ugrott idén azoknak az aránya, akik semmi ilyesmit nem osztanak meg a világhálón.

Az iskolából hazatérve számtalan téma kerül elő a szülő-gyerek diskurzusban, azonban ezek jórészt az iskolában történtekre (89 százalék), a tanulásra (86 százalék), a helyes viselkedésre (80 százalék) és a gyereket az iskolában vagy az után ért sérelmekre (74 százalék) korlátozódnak. Az idegenekkel való online chatelés, a közösségi oldalak használata, az internetes zaklatás, valamint a helyes viselkedés az interneten továbbra sem tartoznak a legforróbb szülő-gyerek beszédtémák közé. Míg vélhetően a járványhelyzet miatt korábban a beszélgetések mintegy 62 százaléka szólt az online témákról, idén ez már csak átlagosan 46 százalékban fordult elő.

A szülők visszajelzése alapján a gyerekek már egészen korán látnak nem nekik való tartalmat: 71 százalékuk már biztosan találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát nagyjából vele egykorúnak kiadó felnőttel az online térben.

Prosuli

Az elmúlt két évben nőtt a 18+-os tartalmakkal, a csaló idegenekkel, valamint a kéretlen üzenetekkel való találkozások száma is. Örömteli azonban, hogy ha valaki ilyen tartalmakkal vagy jelenséggel találkozik, továbbra is igen nagy arányban (82 százalék) osztja azt meg szüleivel a beszélgetések során.

A feldolgozást a szülők gyerekükkel jellemzően kizárólag beszélgetés útján rendezik ezekben az esetekben (87 százalék), és kevésbé jellemző, hogy utánanéznek az interneten, hogy mit kell tenni ilyenkor (12 százalék), de olyanok is vannak, akik egyáltalán nem foglalkoznak az üggyel (5 százalék) vagy egyenesen tanácstalanok a megoldást illetően (3 százalék). Azok, akik segítséget kérnek, jellemzően a párjukkal (55 százalék) vagy más szülőkkel (46 százalék) osztják meg a tapasztalataikat.