A színház egy közösség, és az nem sérülhet – nyílt levelet írt a Magyar Színház igazgatói pályázatából kizárt rendező

Nyílt levéllel akar pontot tenni a Pesti Magyar Színház igazgatói pályázatának egyik jelöltje, Halasi Dániel az eljárás végére.

Ahogy korábban megírtuk, jogot sérthetett a minisztérium, amikor érvénytelenítette Eperjes Károly vetélytársának pályázatát, mivel olyanra hivatkozott, ami benne sem volt a kiírásban. Pedig korábban valóban volt olyan pályázat, aminek része volt a kifogásolt szöveg, de ennek nem – mutatott rá panaszában Halasi, aki a jogsérelemre felhívta az érvénytelenséget megállapító államtitkár figyelmét, illetve hivatalos panasszal élt a színház fenntartója, Csák János miniszter felé.

Az érvénytelenítés indoklása szerint a minisztériumban nem tartották megfelelőnek a szakmai gyakorlat igazolását, noha a pályázati kiírásban nem szerepel ilyen kötelezettség, a rendező pedig, amikor személyesen leadta a pályázatát, jegyzőkönyvet kapott arról, hogy minden dokumentumot hiánytalanul leadott, emellett pedig szakmai önéletrajzában részletesen fel is sorolta az elmúlt tíz évben rendezett közel ötven előadását.

Jogot sérthetett a minisztérium, amikor érvénytelenítette Eperjes Károly vetélytársának pályázatát

A minisztérium olyasmire hivatkozott, ami benne sem volt a pályázati kiírásban, pedig korábban valóban volt olyan pályázat, aminek része volt a kifogásolt szöveg, de ennek nem - mutat rá panaszában a Magyar Színház visszautasított igazgatójelöltje.

Az államtitkárral folytatott levélváltás tartalmával Halasi nyílt levele szerint továbbra sem lehet egyetérteni. „Sokadjára hívom fel a figyelmüket arra a tényre, hogy a pályázati kiírás nem tartalmazza, a kötelezően csatolandó dokumentumok között nem sorolja fel a szakmai gyakorlat igazolásának kötelezettségét. Tehát, amit hiányolnak, azt nem is kérték", írja.

A vonatkozó kormányrendeletet idézve hozzáteszi: „sem a pályázat beadásának, sem a pályázati eljáráson való részvételnek nem követelménye az ötéves szakmai tapasztalat megléte. A munkába állásnak már igen. Jelen esetben a megbízatás 2024. február 1-én kezdődik. Fennállhatna a lehetőség – bár esetemben ez sem igaz –, hogy a pályázati eljárás alatt még nincs meg az ötéves szakmai gyakorlatom, de január 31-ig – hiszen addig rendezhetek még – megszerzem az öt év szakmai gyakorlathoz szükséges munkaviszonyban töltött időt. Az eljárás ezen fázisában nincs olyan törvény által előírt követelmény, ami alapján érvényét veszti a pályázatom."

Halasi szerint az eljárás jogszerűtlensége esetén az eljárás alapján hozott döntés, azaz a 2023. október 10-én meghozott bizottsági döntés sem lehet érvényes, így a felsoroltak hivatkozva továbbra sem fogadja el az indoklást.

Az eljárásban esett, eddig példátlan jogsérelem rávilágít a pályázati kiírások és az eljárás hiányosságaira, példaként szolgálva az egész szakmának és figyelmeztetve a jövőbeli pályázókat a fenntartó szerv egyedi törvényértelmezésére. Ezzel egyidőben tisztelettel kérem a mindenkori minisztert és apparátusát, hogy a pályázatok kiírásakor és a pályázati eljárás lebonyolításakor a szakmát megillető alapossággal, körültekintéssel, empátiával és hozzáértéssel járjanak el, hiszen intézmények jövőjéről, társulati sorsokról, álmok megvalósulásáról, nézőkről, egy ifjúsági- és családi színház esetében a jövő generációjáról is döntenek. Ez komoly felelősség, illik komolyan venni

– fogalmaz.

Kovács Bálint: Nem az a lényeg, kik lesznek színházigazgatók, hanem hogy kiknek köpött a szemébe a Fidesz

Tizenhárom éve dübörög a kultúrharc, de a kormány két legújabb színházigazgató-kinevezése a szokottnál is felháborítóbb és aljasabb volt, és többet is árult magáról vele a Fidesz. Vélemény.

Halasi a társulati szavazáson 51 voksot ért el, a szavazók 43 százalékának támogatását szerezte meg, ami szerinte kötelezte őt arra, hogy igyekezzen kivívni „az eljárás tisztességes, törvény által előírt lebonyolítását". Fontosabbnak tartja ugyanakkor, hogy az általa „mélyen szeretett társulatot és a színházat, annak működését szem előtt tartva, újra szakmai alapokra tereljük a figyelmet", mert a színház közössége nem sérülhet. „A társulat és a színház érdeke, hogy a jelenlegi és az újonnan megválasztott igazgató között az átadás-átvétel zökkenőmentesen tudjon végbemenni. Megkezdődhessen az érdemi munka, a következő évadok tervezése. Ehhez kívánok az új vezetésnek és a társulatnak olyan boldog életet, amilyet csak el tud képzelni magának", idézi végül Szabó Magda Tündér Laláját.

Halasi és az eddigi igazgató, a Vidnyánszky Attila által támogatott Zalán János volt az a két jelölt, akiket a színház társulata azonos mértékben, a másik két pályázónál jóval nagyobb arányban támogatott. Zalán egy meg nem nevezett állami megbízásra hivatkozva visszavonta saját pályázatát. A másik két induló a Radnóti Színház egykori gazdasági igazgatója, Komáromi György, valamint az új SZFE-n is tanító, a kormánypártban kedvelt Nagy Viktor volt, aki művészeti vezetőként Eperjes Károlyt hozná magával a színház élére.

Furcsa dolgok történtek a Magyar Színház igazgatói pályázatával, Eperjes Károly jól járhat

Péntek este a színház jelenlegi igazgatója váratlanul visszavonta pályázatát, és pont ezzel egy időben a második legnépszerűbb jelölt is kapott egy levelet arról, hogy furcsa indokkal érvénytelennek nyilvánították a pályázatát. Hiánypótlásra már nem hagytak időt.

Hasonlóan járt el a minisztérium egy másik, szintén most igazgatót választó színház esetében is: a Budapesti Operettszínházban, ahol a belső társulati szavazáson a társulat csaknem háromnegyede a zaklatások eltussolásával vádolt jelenlegi igazgató, Kiss-B. Atilla ellen szavazott, szintén kizárták az egyik esélyes jelöltet, a színház színészét, Szabó P. Szilvesztert, szintén hiányzó dokumentumokra hivatkozva.