Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül. Többek között a felmelegedés hatására egyre több a kapitális méretű harcsa, nem ritka a két métert és a 100 kilót meghaladó példány sem, kemény és érdes fogaival pedig kellemetlen sérüléseket tud okozni.
Vasárnap mi is beszámoltunk arról a hatalmas, kétméteres harcsáról, amely a németországi Brombach-tóban megtámadott és megsebesített több fürdőzőt is, és végül a rendőrségnek kellett likvidálnia. A Spiegel utánajárt, hogy mennyire jellemző ez a viselkedés a ragadozó halra.
„Ez teljesen atipikus viselkedés volt a hal részéről” – idézi a portál Michael Petzold, közép-frankföldi rendőrségi szóvivőt. A harcsa – annak ellenére, hogy rendkívül nagyra meg tud nőni – alapesetben nem támad emberre. Kivéve, ha fenyegetve érzi magát vagy a fészkét védi. A szakértők arra tippelnek, hogy a németországi esetnél ez utóbbi történt.
A portál felidézi, hogy 20 évvel ezelőtt, „Kunó, a gyilkos harcsa” szintén Németországból tett szert nemzetközi hírnévre. A legenda szerint egy drótszőrű tacskót evett meg Mönchengladbachban. 2003-ban a mönchenladbachi tóban egy döglött harcsát találtak, amelyről azt feltételezték, hogy ő Kunó. A halat kitömték és egy múzeumban helyezték el.
Nem elképzelhetetlen egyébként Kunó története, pár éve Magyarországon is hasonló esetet tártak fel, amiről anno a 444 számolt be. Kiskunlacházán találtak egy halott harcsát, szájában egy kis termetű kutya csontvázával. Az esethez riasztott halőr rekonstrukciója alapján az történhetett, hogy a harcsa által megtámadott kutya lábszára a küzdelem közben kijött a hal kopoltyúján, így az sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta, és mind a két állat elpusztult. Kissé bizarr fordulat, hogy a haltetemben megtalálták a kutya chipjét, így hamar kiderült, hogy a 2010-ben, menhelyről örökbefogadott keverék kutya Gaius névre hallgatott, és a tetem megtalálása előtt másfél évvel tűnt el.
A Wikipédia szerint a támadásokról szóló hírek gyakran túlzóak, illetve több esetben csak feltételezik, hogy harcsatámadás történt. A bizonyított esetek többségében pedig nem arról van szó, hogy egy megvadult állat támadt volna ártatlan fürdőzőkre.
A Kisalföld egy mára archivált cikkben arról számolt be, hogy a Győr közelében fekvő Pér településen egy osztrák horgászra támadt rá egy óriásharcsa. A jól hangzó cím után azonban hamar kiderül: a megakasztott hal a fárasztás egy pontján lefeküdt a mederfenékre (ez nem ritka), ezután a horgász úgy döntött: kesztyűt húz és a zsinór mentén leereszkedik a halhoz, hogy felrángassa. Ez majdnem sikerült is neki, a felszínhez közeledve azonban a harcsa elszabadult majd a csónakba kapaszkodó férfi lábába mart. Az, hogy a megakasztott hal küzd egyrészt természetes, másrészt kicsi az esélye, hogy a mutatványt strandolás közben megismétli valaki.
A népszerű horgász és biológus Jeremy Wade Édesvízi szörnyek című dokumentumfilm sorozatának egyik epizódja is foglalkozik a harcsákkal. Ebben Wade megállapítja, hogy felnőtt emberek elfogyasztásához nem elég nagyok a halak, de gyerekeket simán le tudnának nyelni. A filmhez több olyan jelenetet is felvettek, amikor a harcsák agresszívan viselkednek az emberekkel, köztük egy olyan esetet, amikor egy kifogott hal rátámadt a horgászra, miután szabadon engedték. Azonban ebben az esetben sem arról volt szó, hogy a természetes közegében mozgó hal a semmiből fürdőzőkre támad. De mint az öt strandolót megharapó németországi példány esetéből látszik, akár ez is előfordulhat.
Riadalmat kelthet az emberekben a harcsák mérete is. A faj több évtizedig is élhet, hossza meghaladhatja a 2 métert, súlya pedig a 100 kilót. A legnagyobb példányok a nagy európai folyókban élnek, például az olaszországi Pó kedvelt célpontja a harcsára vadászó horgászturistáknak, de Magyarországon, a Tiszában és a Dunában is fogtak már kapitális példányokat.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) rekordlistája tíz 100 kiló feletti kifogott példányt tartalmaz, a csúcsot egy 119,4 kilós harcsa tartja, amelyet tavaly nyáron fogtak ki a Szécsi (Devecseri) tározóból. Az abszolút világrekordról megoszlanak a vélemények, mivel nem minden esetben tudják megfelelően dokumentálni, vagy lemérni a halakat a horgászok.
Sokáig Zsédelyi Attila, magyar horgász 245 centis, majd 135 kilós példánya volt az elfogadott rekord, a Pó folyóból emelte ki 2010-ben. 2023 májusában egy német horgász (szintén a Póban) fogott egy 281 centiméteres halóriást. A fogást elkönyvelő férfi 140 kiló körülire saccolta, de mint írja, az állat védelme érdekében a mérlegeléstől eltekintett. Tavasszal pedig a Telex számolt be egy 287 centiméteres, 137 kilós fogásról. Ez utóbbi sok kritikát kapott a horgász módszerei miatt, mivel a halról megosztott videón látható, hogy egy szigonyszerű tárgy áll ki az állatból.
Az elmúlt években egyre szaporodnak a kapitális példányokról szóló beszámolók, ami mögött a globális felmelegedés is állhat – írja a Spiegel. Az emelkedő vízhőmérséklet jó hatással van a meleget kedvelő állatok, így például a harcsa életére. A magasabb hőmérsékletű vízben gyorsabb az állatok táplálékfelvétele és anyagcseréje. Sok helyen a túlzott szaporodás visszafogása érdekében a kifogott példányokat tilos visszaengedni.
A harcsa kifejezetten félénk állat, kerüli az embert, napközben a folyók, tavak mélyebb részein tanyázik. Főként éjjel vadászik, ilyenkor azonban kijön a sekélyebb vízbe is, a táplálkozása jellegzetes hangjait a vízparton lehet is hallani. Ezt imitálják az úgynevezett „kuttyogatással”: a horgászok által használt módszer lényege, hogy egy általában fából készült eszközzel csapkodják a vizet. A „kuttyogó” hangtól a harcsák azt hiszik, hogy fajtársaik épp lakomáznak, így nagyobb lesz a „kapókedvük”, ahogy azt a pecások nevezik.
Félénksége ellenére a harcsa szinte mindent megeszik, amit el tud kapni. Elsősorban halakra vadászik, de nem ritka, hogy a vízbe került patkányokra, egerekre, békákra vagy éppen különböző madarakra – kacsákra, szárcsákra, galambokra – támad.
Rendkívül mohó, minek köveztében olykor el is számítja magát: a nyitóképünkön látható példánynak például egy torkán akadt teknős okozta a vesztét.
Vadászat közben éles hallására, valamint a szájában és annak környékén, illetve az uszonyain, a fejbőrén és a teste elülső részén található számos tapintási és ízlelési érzékelőre támaszkodik. A harcsának apró, sűrű, de rendkívül éles és kellemetlen sérülések okozására alkalmas fogai vannak, a horgászok ezért jellemzően kesztyűvel ragadják meg és emelik ki a vízből, amikor kifogják.
Ha valaki strandolás közben harcsával találkozik, jó eséllyel nem fogja megtámadni. Ennek ellenére érdemes nyugodtan, de határozottan elúszni a közeléből. A hektikus, hirtelen mozdulatok hatása kettős, előfordulhat, hogy az állat elijed, de arra is van esély, hogy kíváncsivá válik.
Cikkünket frissítettük Gaius történetével.
Nyitókép: Mathias Siebner / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Magyar Péter mentelmi jogát három ügyben kérte ki a magyar ügyészség, az Európai Parlament Jogi Bizottsága pedig mindhárom ügyet a keddi napirendjére tűzte, sőt, az érintettet is meghallgatták.
Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk.
A független képviselő szerint a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
