Svédasztalos étkeztetést vezetnének be az iskolai menzákon
A közétkeztetők országos szövetségének elnöke szerint a gyerekek részben azért nem értékelik az ételt, mert a menzákon harmadosztályú helyettesítő élelmiszereket használnak.
Szeptembertől a diákok választhatnak majd a főételek közül, és maguknak szedhetik ki az ebédet tizenegy intézményben.
Szabadszedéses, azaz svédasztalos menzára áll át szeptembertől tizenegy szegedi iskola – erről posztolt a város polgármestere, Botka László, hozzátéve, hogy az új rendszerhez az év folyamán fokozatosan csatlakoznak majd további intézmények.
A svédasztalos menza lényege, hogy a diákok választhatnak majd a főételek közül, és maguknak szedhetik ki az ebédet. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, már több magyar iskolában működik vagy áll tesztelés, bevezetés alatt ez a megoldás, így például Budapest második kerületében vagy Sándorfalván.
A közétkeztetők országos szövetségének elnöke szerint a gyerekek részben azért nem értékelik az ételt, mert a menzákon harmadosztályú helyettesítő élelmiszereket használnak.
Botka bejegyzése szerint a szabadszedéses étkezés mellett más kötelezettségei is lesznek a nyertes vállalkozónak. Bevezetik a rövid ellátási lánc rendszerét, amivel erősítenék a helyi gazdálkodókat, és a terveik szerint jobb minőségű, magyar alapanyagokból készül majd az ebéd.
Arról, hogy mennyire meghatározó – pozitív és negatív értelemben is – a menzaélmény és miért lehet jó megoldás a pazarlás ellen a svédasztalos menza, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
A menzaélmény egy életre meghatároz mindenkit, tudatosan vagy sem, és ezt az ízeken kívül sok más is befolyásolja. Ha a gyerek az iskolában sem érzi jól magát, mert megalázzák, nincs sikerélménye, akkor nehéz lesz olyan ételt készíteni, amit élvezettel eszik meg – többek között erről beszélgettek szakértők egy gasztronómiai kiállításon. Az is szóba került, miért gond, hogy a dietetikusokat nem vonzza az élelmezési terület, és hogy miért jó a pazarlás ellen a svédasztal.