Mindannyiunknak előbb-utóbb szembe kell néznie a múlt erejével

Manapság divatos lett bármilyen problémára, fájdalomra azt mondani, hogy el kell engedni. Engedjük el a múltat, ne őrlődjünk rajta, hiszen ami volt, elmúlt, azon változtatni már úgysem lehet. Ebben persze van igazság, de a valódi kérdés nem az, hogy mi elengedjük-e a múltat, hanem hogy a múltunk elenged-e minket.



















Ezekben a mesékben mindenki meghal, és az is bűnhődik, akinek jutalom járna, valamiért mégis jó olvasni őket

Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló, tizenhárom „gonosz” meséje nem tanulságos, megoldásokat kínáló történet. Vannak bennük királylányok, sellők, ifjú trónörökösök, tündérek és varázslók, de nincs megnyugtató végkifejlet, a dolgok nem kerülnek a helyükre, és pont az játszódik le bennük, mint a valóságban: a szereplők a világ esetlegessége miatt értelmetlenül szenvednek. Ezek a történetek rólunk szólnak, a sötétséggel és önmagunkkal való szembenézésről, szülő-gyerek kapcsolatokról, elfojtásokról és szabadulásokról. Interjú.