Orbán Viktor újonnan hangoztatott külpolitikai csodafegyvere, „a nagy stratégia alapja”, a konnektivitás alapos tesztelésnek lesz kitéve, ha az izraeli konfliktus tovább folytatódik.
A júniusi választás idejétől szándékosan eltolt hatalomváltás azoknál az önkormányzatoknál jár konfliktusokkal, ahol nem várt győzelmet aratott egy polgármesterjelölt, vagy más erőviszonyok alakultak ki a közgyűlésben, mint ahogy kalkulálták.
Látszólag kibékíthetetlen ellentétek közepette, de megkezdődött a kompromisszumok keresése az új összetételű Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése előtti napokban.
Nemzeti szimbólumától fosztotta meg a Fideszt a kormányfő politikai igazgatója azzal az otromba elszólásával, amellyel megtagadta az 1956-os szabadságharc hőseit. Az eszményre rögvest lecsapott a legnagyobb ellenzéki erő.
Az alkotmányjogász halálával sem merül feledésbe az ügy, amelyet képviselt. Bebizonyította, hogy eljött az idő vitatkozni az eutanáziáról.
A pénznek nincs szaga. Gyilkosokkal, tolvajokkal boltolni nem bűn. Élj jól, az erkölcsök, az értékek nem, csak az önérdek számít – röviden ez Orbán Viktor gazdasági semlegességről szóló doktrínájának lényege. A kormányfő olyan, a morális értékekre fittyet hányó, kizárólag a saját szempontjaira figyelő országgá szeretné formálni a magyart, amely magatartást éppen ő szokta a leghangosabban számonkérni az individuális szempontokat szerinte a közösség érdekei elé helyező Nyugaton.
Növekvő pályára állt a színházi előadások és a nézők száma, de a pandémia előtti szintnél még nem tartunk.
Magyar Péter felbukkanásával minden élesebb, durvább lett a magyar politikában, a magánélet tematizálása is. Az elmúlt időszak két nagyot csattanó interjúja – Varga Judité, majd Vogel Eveliné – nemcsak azt jelzi, hogy egyre jobban rezeg a léc a magánélet és a közélet között, hanem azt is, hogy a kettő vegyítésével, a határok elmosásával csak a zavar lesz nagyobb.
Nincs az a pénz, ami elég lenne a klímaváltozás okozta károk megelőzésére, de a magyar kormány nem is feltétlenül azon dolgozik, hogyan lehetne okosabban gazdálkodni vagy hozzájutni az uniós pénzekhez. Kivétel, ha akkumulátorgyárakról van szó.
A miniszterelnök politikai igazgatója tételesen megtagadta azt, amit Nagy Imre újratemetésén mondott főnöke, Orbán Viktor. Riba István elemzése.
Magyarország az európai védelmi ipari fejlesztések eminens tanulója: miközben az unió hadiipari és versenyképességi programjai még csak most jelölik ki a feladatokat, az Orbán-kormány – a németekre támaszkodva – már a termelés beindításánál tart.
A Tisza elnöke sok olyan témát vitt be az MTVA épületébe, amely oda csak elvétve kerülhetett korábban. Túlbeszélt és kibillentett két kérdezőt is, de szimpatikusabb valószínűleg nem lett a közmédiát fogyasztó Fidesz-törzsközösségnek.
Egykori III/III-as tisztet igazolt le a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a politikai furkósbotként működő szervezet „tudományos” műhelyének élére.
Tíz éve zajlott a magyar kormány első látványos akciója a civilek ellen, akiknek az Ökotárs irodájában tartott házkutatás óta már lejárató kampányokkal, hatósági ellenőrzésekkel és a jogalkotókkal is szembe kell nézniük. Hogyan élték meg az elmúlt évtized kormányzati támadásait? Milyen hatással volt a propaganda a megítélésükre és a támogatásukra, és miért tűnnek el a kisebb, helyi szervezetek? Kell-e félni a Szuverenitásvédelmi Hivataltól? Interjú Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, a 2014-es rendőri akció fő elszenvedőjével.
A magyar kormány éppen azokban az övezetekben indított humanitárius és fejlesztési programokat az elmúlt években, ahol a Libanonban felrobbant csipogók gyártásában közreműködő magyar nő is igyekezett érvényesülni. Kérdés, hogy csetlő-botló James Bondokról vagy profi fedősztoriról van-e szó.
Budapest mint ellenzéki város már az alakuló ülésen megbukhat, és ezt a Fidesz politikailag megúszhatja, a Tisza Pártra hárítva a felelősséget – mondja Baranyi Krisztina. A IX. kerület újraválasztott polgármestere és a Kétfarkú Kutya Párt leendő fővárosi frakciójának tagja ugyanakkor érthetetlennek mondja, hogy miért akarja távol tartani magát a főváros ügyeitől a Tisza, ha övé a legnagyobb ellenzéki frakció a közgyűlésben. Interjú.
Bese Gergő esete kapcsán többen annak adtak hangot, a pap bűnei miatt egyházilag érvényes-e a házasságuk, nem kell-e a gyereküket újra megkeresztelni, érvényes-e a gyónás után adott feloldozás. Az egyháznak azonban erre kész válasza van, hiszen már a korai időkben szembesült azzal a problémával, hogy a papok is bűnbe esnek. S ezért megoldást kellett találni arra a problémára, hogy ha egy bűnös pap szolgáltatja ki a szentségeket, akkor azok érvényesek-e.
Van, aki kieshetett a pikszisből, és vannak páran, akiknek a céljairól alig tudni valamit. Megnéztük, mit érdemes tudni a Tisza Párt politikusairól a közgyűlésben.
Érvek a hazai neológiáról és a zsidóságról. A vitazáró cikkre még várni kell.
