Orbán Balázs és az üres hatodik koporsó

Augusztus végén tartották a Globsec konferenciát Prágában, amelyen az EU Bizottságának újraválasztott elnöke, Ursula von der Leyen is felszólalt. Kitért arra, hogy vannak még politikusok az EU-ban, sőt, a közép-európai régióban is, akik a háborúért nem a megszállót, hanem a megszállottat, Putyin hatalomvágya helyett Ukrajna szabadságvágyát hibáztatják.

„Ezért szeretném megkérdezni őket: Hibáztatnák-e valaha is a magyarokat az 1956-os szovjet invázióért? Hibáztatnák-e valaha a cseheket az 1968-as szovjet elnyomásért? A válasz ezekre a kérdésekre nagyon egyértelmű: a Kreml viselkedése akkoriban törvénytelen és kegyetlen volt. És a Kreml viselkedése ma is törvénytelen és szörnyű.”

Nem gondolta volna, hogy az 1956-tal kapcsolatos megjegyzésére pont magyar részről születik olyan válasz, amely a magyarokat hibáztatja az 1956-os orosz invázióért.

1990 óta a politikai erők között konszenzus volt abban, hogy 1956 a magyarok szabadságvágyának egyik kitüntetett időpontja. Ám Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy gondolta, Von der Leyennek nem lehet igaza. Ezért ha a Kreml mostani viselkedése Orbán szerint nem „törvénytelen és szörnyű”, akkor le kell vonnia azt a következtetést is, hogy 1956-ban sem volt az. Azaz egy interjújában lényegében a magyarokat hibáztatta az 1956-os orosz invázióért.

Szavai szerint Zelenszkij ukrán elnök „belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert 56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel, azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé”.

A békepárti narratíva ezek szerint már annyira beette magát a kormánypárti ideológusok agyába, hogy egyszerűen nem veszik észre, amikor ilyen ki nem kényszerített hibákat vétenek.