Váratlan módon nem percekkel éjfél előtt, hanem már reggel megjelent a Magyar Közlöny, benne a rezsicsökkentés eddig megismert formájának végét rendező szabályokkal – igaz, több részletszabályra még várunk. Összegyűjtöttük, mi mindent érdemes tudni az új helyzetről, és mi az, amire még most sem kaptunk választ.
Sokan mérlegelik, miként vihetik lejjebb energiafelhasználásukat azután, miután a kormány bejelentette, gyakorlatilag elengedi a rezsicsökkentés jó részét. Az biztos, hogy a saját zsebén is érezhető eredményt érhet el anélkül, hogy jelentős beruházásba fogna, de azt nem fogja megúszni, hogy változtasson a szokásain. Először is öltözzön fel, a legtöbbet a fűtésen foghat!
Az sem szavatolhatja a folyamatos gázellátást, ha van szerződés, de már néhány éves távon sem jöhet jól ki a mostani helyzetből Oroszország – véli a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója.
Nem sokkal a választások előtt még örömmel tájékoztatta az állam a napelemre jogosultan pályázókat, hogy pozitív elbírálásban részesültek, ám azóta síri csend: se szerződés, se pénz, az árak viszont megugrottak. Van, aki szerint a pályázatokat eleve dilettánsok írták ki, sokan már most százezreket buktak, és egy fillért sem kaptak az államtól. Hab a tortán, hogy a rezsicsökkentés kivezetésének váratlan bejelentése miatt most a napelemes piacra hirtelen rázúdultak azok is, akik zsebből kifizetnék a fejlesztést. Ám ők sincsenek könnyű helyzetben, mert senki nem tudja a gyenge forint ingadozása miatt, hogy mennyi lesz az annyi, mire az engedélyek is a kézben lesznek.
Holoda Attila elmondta, hogy a gáznál és az áramnál nem létezik olyan, hogy általános piaci ár, ezek ugyanis folyamatos mozgásban vannak, ráadásul per pillanat lényegesen alacsonyabbak, mint azok a számok, amik a kormányinfón elhangzottak.
Óriási lett a kereslet a kályhákra, kandallókra, a gyártók nem is tudják tartani a lépést, a forgalmazóknál készlethiány alakult ki, még a Németországban élő magyarok is megjelentek a vevőkörben. Ezért sincsenek könnyű helyzetben azok, akik azért akarnak átállni fatüzelésre, mert jelenleg mindenük, így a fűtés is áramról megy. Ők akár horribilis havi villanyszámlára is számíthatnak télen, ha nem sikerül alternatív megoldást találniuk. De még akkor is a zsebükbe kell nyúlniuk, hiszen ha nincs infrastruktúrájuk, akkor annak a kiépítése is sok pénzbe kerül. A brikettre is megugrott a kereslet, ráadásul az is egyre drágább.
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
Németország attól retteg, hogy két hét múlva már annyi gáz se jön az oroszok hozzájuk befutó csővezetékén, mint eddig. A norvég tengeri fúrótornyok munkásai majdnem még nagyobb krízist szítottak, kormányuk az utolsó pillanatban regulázta meg őket. Franciaországban viszont már az utolsó utáni pillanatban akarja menteni a menthetőt a kabinet, ott az atomerőművekkel van olyan nagy baj, hogy azt külföldön is meg fogják érezni. Nagy-Britannia közben a saját útját járná, de az is szakadékba vezethet. A magyar energiahelyzettel egyelőre nincs baj, de a kormány is érzi, hogy még lehet, és már meg is tette az első óvintézkedést.
2035-től már csak tisztán elektromos személyautókat lehet forgalomba helyezni. Ez nemcsak az elektromos szolgáltatókat állítja új kihívás elé (részben a gyorstöltőállomások kiépítése miatt), de az ingatlanfejlesztőket is: a meglévő elektromos kapacitásokkal kell úgy gazdálkodniuk, hogy jusson elég áram egy lakó- vagy irodaépület lakásai, irodái, közös helyiségei, valamint a mélygarázsokban mindinkább igényelt autótöltők ellátására is. Novotny Dénes, az Alteo Nyrt. e-mobilitási leányvállalata, az Altego Kft. ügyvezetője segítségével azt mutatjuk be, miként sikerült ezt megoldani az angyalföldi Kassák Passage esetében, ahol a 300 autóbeállóhely ötödénél építettek be saját, névre szóló töltőt. Hogyan lehet előteremteni az ehhez szükséges teljesítményt, miként lehet használni, mennyire éri meg, és mire számíthatunk a jövőben, ahogy egyre nagyobb igény támad az otthoni autótöltésre?
Ez akkor következhetne be, ha Oroszország visszavágna a nyugati olajszankciókra – figyelmeztet a JP Morgan. A Bloomberg szerint Oroszország csökkentheti az olajexportot, ennek következtében emelkednének az égbe az árak.
Az 5 százalék fölötti infláció miatt béremelést kértek a norvég gázipari dolgozók, és a termelés nagy részének leállítását helyezték kilátásba, a kormány azonban kötelezte őket és a cégeket, hogy egy független testület elé vigyék a vitájukat ahelyett, hogy rögtön abbahagynák a munkát és ezzel Európa gázellátását sodornák veszélybe.
Elnöki rendeletben biztosítana maga számára teljes ellenőrzést a Szahalin-2 gáz- és olajprojekt felett Oroszország. A Shell már eleve ki akart szállni a projektből, a japán résztulajdonosok még reménykednek, hiszen a szigetország LNG-igényének tíz százalékát innen fedezik.
A modern energetikai fejlesztések és a fenntarthatóság korában az építkezés vagy felújítás előtt már nem csak az anyagi lehetőségek határozzák meg azt, hogy milyen típusú ingatlant tervez(tet) magának az ember.
Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.