Vágykeltő fogások Valentin-napra – recept
A legtöbb ünnepben az a legjobb, hogy ünnepi étel kerülhet az asztalra. Miért lenne a Valentin-nap kivétel? Alkalomhoz illő ételek és receptek.
A legtöbb ünnepben az a legjobb, hogy ünnepi étel kerülhet az asztalra. Miért lenne a Valentin-nap kivétel? Alkalomhoz illő ételek és receptek.
Igenis szezonja van a befőzésnek. Téli napokon felér egy hangulatjavító fényterápiás tréninggel, ha narancslekvárt készítünk. Az angolok kedvenc lekvárja nemcsak a reggeli pirítóshoz, kalácshoz, de szárnyashúsokhoz is kiválóan passzol.
Még el sem fogyott a karácsonyi bejgli, és máris újabb indokot találhatunk, hogy ismét begyújtsuk a sütőnket.
A szerencsét kitúró malac mellett a sok pénzt jelképező lencse az egyik kötelező főszereplője az újévi menünek.
A köznyelvben pelmenyi, valójában pelnyany, azaz a fülkenyér hihetetlen népszerűségre tett szert nálunk az utóbbi időben. Mindenki úgy hiszi, az orosz konyhából pottyant a fazekunkba, de ez csak fél igazság.
A gesztenyepüré, jókora tejszínhab dombocskákkal, sokunknak ellenállhatatlan csemege. Nem csoda, hogy bekerült az ország kedvenc édességeinek tízes toplistájába is. Bizonyára dobogós is lehetne, ha mindenhol valóban szelídgesztenyéből készülne. Igaz, így egy kicsit időigényes, de legalább otthon ne sajnáljuk magunktól az igazit.
Úgy tűnik, a csülök igazi magyar virtus, nagyon a mi konyhánk sajátja. Nem vitatva, hogy a bajorok is erősek csülökben, de nekik ez csak sörkorcsolya. Míg a mi tányérunkra fő fogásban valamiféle nemzeti hagyomány juttatja, mely feltétlen tiszteletet tanúsít a korszerűtlen, zsíros és egészségtelen, de isteni ételek felé.
Mi is az, amiért zokszó nélkül hajlandóak vagyunk sorba állni? Amiért nem egy férfiember önként s emelt fővel vállalja be a hétvégi piacozást? Nem másért, mint egy jó lángosért.
Hiányzik a kerek, a puha, a ropogós, a kicsi, a nagy, a magos, a sajtos, a sós. Mégsem mehetünk mindig moziba, csak a perec kedvéért, amit az ottani büféken kívül máshol nem nagyon majszolhatunk. De otthon miért is ne?
Régen az otthoni kenyérsütés teljesen mindennapos dolognak számított. Szerencsére manapság újra kezd divatba jönni a saját kezűleg, vagy a kenyérsütő gép bevetésével készített kenyér. Érdemes belefogni, nemcsak az alapanyagokat választhatjuk meg, de kedvünk szerint ízesíthetünk is.
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy igazán jó szilvás gombócot csak tapasztalt, nagy konyhai múlttal bíró nagymamák tudnak készíteni – pedig nem ördöngösség. Kezdjünk is neki a gombócolásnak!
Nem kell ahhoz szakácsnak, de még csak gyakorló háziasszonynak sem lenni, hogy az ember meg legyen győződve arról, hogy övé a tökéletes lecsó elkészítésének titka. Így a közös lecsófőzés könnyen temperamentumos, tüzes vitába torkollhat, mert ahány ház, annyi féle módon készül a tökéletes lecsó. Talán egy dolog van amiben megegyezhetünk: a lecsót sokféleképpen variálhatjuk, és elrontani nehezebb, mint jót készíteni.
Hajszálvékony, aranysárgára sült, finoman ropogós tészta, és a töltelékek számtalan variációja. Ha a friss rétes illata belengi a lakást, nincs, aki ellenálljon a kísértésnek.
Az avokádó csak pár éve került be a magyar piacok, boltok kínálatába. S a megjelenése óta állandó vita tárgyát képezi. Gyümölcs-e vagy inkább zöldség? Hizlal-e vagy fogyaszt? Egészséges-e vagy egyenesen mérgező?
Bár egész évben sokak kedvence, a fánk, igazán farsangkor lesz főszereplő. A vidám télűzés közepette tucatszám fogy a szalagos, a csöröge, a rózsa, a töltött, a bécsi.
Gyerekkorom egyik rejtélye volt, hogyan is sülhet valami hamuban. Kedvenc mesehőseim tarisznyájából nem hiányozhatott az a bizonyos kis kerek harapnivaló. Amely aztán elkísért felnőtt koromra az értekezletekre, a mindenkori munkahelyi büfékbe, házibulikra, útjaimra itthon s külhonban. Igaz, többnyire nem hamuban sült.
Puliszka, polenta, mamaliga, málé. Első hallásra tán egy mondóka kezdetének is tűnhet, de ez mind a kukoricadarából és -lisztből, számtalan ízesítéssel készült étel elnevezése.
„Krisztus király ünnepe és Ádvent első vasárnapja között kocsonyának főzését veszi fontolóra a felelősen gondolkodó férfiember. A férfiember szót hangsúlyoznunk muszáj, mert a kocsonya készítéséhez emelkedett érzület, mély erkölcsi komolyság és érett intellektus szükségeltetik, ezen tulajdonságok pedig ismeretes módon a férfiúi szubjektum sajátjai.”
Grillen, serpenyőben, sütőben, egyben vagy szeletben, hidegen vagy melegen, füstölve, nyersen vagy főzve a tarja öreg hentesek, ifjú ragadozók és köztes hódolók szerint a legszaftosabb hús.
Sokak nagy kedvencének, a sztrapacskának külön fesztiválja és bajnokai vannak szomszédainknál.