Megtudtuk, kik harcolnak a Dunaferrért – meglepetés is jöhet
Egy másik tender is bekerült a képbe, azon eldőlhet, kitől kerülhet függő helyzetbe a Dunaferr.
Egy másik tender is bekerült a képbe, azon eldőlhet, kitől kerülhet függő helyzetbe a Dunaferr.
A kormány saját magára mutogat, ki miatt nem nőttek az élelmiszerárak március óta, és a szankciókat okolja azért, mert az azelőtti hónapokban viszont elszálltak. Most jönnek majd a kötelező akciók.
A kormány továbbra sem árulja el, mely pontokon és hogyan változnak a paksi bővítés szerződései.
Jó lenne úgy hozni meg a döntéseinket, hogy minden létező tudás a birtokunkban van, de a világ nyilván nem így működik. Közgazdászok vizsgálták, hogyan próbálhatjuk meg kitalálni egy másik ember gondolatait, mi alapján döntünk arról, hogy melyik szakértőre hallgatunk, és hogy mit érdemes elárulni saját magunkról, ha azt szeretnénk, hogy mások jókat gondoljanak rólunk.
Korábban a kormány azzal érvelt az autópályák 35 éves koncesszióba adása mellett, hogy szinte minden kockázat a koncesszorra hárul. Egy fű alatt, kétes indokkal végrehajtott szerződésmódosítás épp a kockázatokat hárítja el a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló koncessziós társaság feje fölül. Egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával. Mentesítő körülmény, ha csak drágán lehet finanszírozást szerezni. És jöhetnek a koncesszióba a magyar biztosítók – Mészáros Lőrincnek épp van biztosítója. Is.
Az építési és közlekedési minisztert az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottsága hallgatta meg.
Megdöntötte idei rekordját az euróval és a dollárral szemeben is a forint, de hamar visszacsúszott.
A parlament költségvetési bizottsága előtt számolt be a gazdaságfejlesztési miniszter a terveiről.
2700 milliárd forintnál is nagyobb lett a hiány négy hónap alatt.
A zöldítési célok eléréséért tíz éven belül fel kell futtatni az elektromos autózást, a hőszivattyúk beépítését és a megújuló erőművek integrálását. A fogyasztási és az ellátási oldal borítékolható robbanása külön-külön is megoldhatatlan kihívások elé állítaná a kontinens villamos hálózatát, együtt meg pláne: nincs rá felkészülve, hiszen nem is erre tervezték. A teljes körű modernizálásért az EU hét év alatt közel 600 milliárd eurót tolna a rendszerbe.
Javul a külkereskedelmi mérleg, persze van is honnan javulnia.
Mindez nem jelenti azt viszont, hogy a koncessziós autópálya-kezelő kevesebb pénzt kap a leszerződött időre.
Hét kínai céget tenne fekete listára az unió, amelyek hadászati eszközökhöz is használható elektronikai alkatrészeket gyártanak.
Ausztrália 10 milliárd dollárt szán a megélhetési költségek enyhítésére.
Ha tésztáról van szó, az olaszok nem tréfálnak.
Eddig nyolcszor nyúlt bele a kormány a Rezsivédelmi Alapba, az ott félretett pénz majdnem felét költötték el. A legtöbbet nem meglepő módon az energiacégeknek adták, de jutott azért pénz sporttámogatásra, a rendőrségnek, a NAV-nak, vagy épp a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is. Összesítettük, mire költöttek eddig az alapból.
Valahogyan elmagyarázhatta a kormány Mészáros Lőrincéknek, hogy megéri módosítani az autópálya-koncessziós szerződéseket.
Az eurócsatlakozásnál nincs nagy jelentősége annak, milyen az ország fejlettsége az uniós átlaghoz képest, több szempont alapján kell eldönteni, mennyire vonzó az euróövezeten kívüli élet – mondja Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, a szlovák euróövezeti csatlakozás stratégiájának egykori kidolgozója. Beszél a magyar-szlovák versenyfutásról és a magyar gazdaságpolitikáról is. A leendő szlovák miniszterelnökkel 2021. november 23-án jelent meg az alábbi interjú, ezt most változtatás nélkül közöljük újra.
Szinte mindenből kevesebbet vásárol a magyar, amin vélhetően a kormány által előírt kötelező akciózás sem fog segíteni. A fő ok persze az árak elszállása, ám a rekordmagas infláció egyben lehetőséget is nyújt a kormánynak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.